Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár 49 adó állal a sorrendi tárgyaláson az A) alatti szerint érvényesí­tett egy évi haszonbére erejéig a törvényes zálogjog meg ne ál­lapíttassák. * * = Merész továbbfejlesztése a ptk. tvjav. 1u289. §-ában foglalt elvnek, mely szerint a törvényes zálogjog kiterjed az iparűzés körében a haszonbérle­ményen előállított «dolgokra» (t. i. dolognak véve a villamos energiát: ptk. tvjav. biz. szöv. 334. §. ti. és 33S. §. III. és alkalmazva a befolyt pénzre a surrogatio elvét). 40. Habár a szerződés elemi csapás esetére kizárta a bérleengedést: ez a kikötés nem terjed ki arra az esetre, ha beluíz következtében a bérlemény tekin­télyes része teljesen hasznavehetetlenné válik. (Kúria 1918. dec. 5. P. II. 4278/1918. sz.) A Kúria: A per főtárgyára nézve mindkét fél felülvizsgá­lati kérelmét elutasítja. Indokok: Alperes azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíró­ság a haszonbérleli szerződésnek a bérleszállítás kizárására vo-. natkozó rendelkezését tévesen értelmezte, meri a belvíz által okozott kár az elemi csapások közé tartozván, erre nézve á szerződés 7. pontja a bérleszállítást kizárja. Ez a panasz alaptalan, mert a haszonbérleti szerződésnek, ez az általános rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy az a haszonbérlőt a kártérítés,' illetve has^onbérleszállílás követel­hetésélől minden esetben megfosztaná. Ugyanis a szerződő felek­nek az akarata ilyen általánosságban kikötött rendelkezés meg­állapításával nem irányulhatott arra, hogy ők a bérleengedést oly esetben is kizárni célozták volna, amikor a bérlemény te­kintélyes része teljesen hasznavehetetlenné válik, és a csapástól mentes terület gazdasági hozama nem áll arányban a fizetendő évi bérösszeggel és a veszteit haszon megtérülése a hátralévő bérleti idő alatt sem remélhető ; mert fel sem tehető a felperes haszonbérlőről, hogy egy ilyen teljes károsodásával járó kocká­zatot vállalni szándékozott volna. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság azt a tényállást álla­pította meg, a perbeli bizonyítékok mérlegelésével, hogy a fel-" peres által alperestől haszonbérelt birtokon a szerződés megkö­tésekor belvíz által borított terület nem volt, hogy a belvízkár csak a bérlet későbbi folyamán és pedig az 1913. évben lépett­fel, s az a következő években egész a bérletnek 1916. október' Magánjogi Döntvénytár. XIII. i

Next

/
Thumbnails
Contents