Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 33 26. Nem tilos sem nem erkölcstelen az a végrendeleti feltétel, amely szerint az örökös abban az esetben, ha más vallásbelihez menne férjhez, vagy olyan emberhez, aki nem volna szerb nemzetiségű, elveszti minden jogát saz örökségre. (Kúria 1918. nov. 19. P. II. 3839/1918. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. indokok: Néhai V. P. z—i volt lakos 1912. jun. 29-én alkotott írásbeli niagánvégrendeletében édesleslvérének V. Ly.-nak unokáját V. V. felperest lette összes vagyonának általános örökösévé, de azzal a korlátozással, hogy ő ezt a vagyoni életfogytiglan csak haszonélvezni lesz jogosítva, s hogy abból semmit sem szabad elidegenítenie, eladnia, vagy megterhelnie, s hogy a vagyonnak állagában és tőkéjében érintetlenül kell maradnia az általános örökös leendő gyermekei részére, akiket a végrendelkező utóörökösöknek nevezett ki; arra az esetre pedig, ha V. V. férjhez nem menne, vagy gyermekei nem maradnának, illetve még életében meghalnának és így ő leszármazó gyermek nélkül halna meg, általános utóörökösül a z—i görög keleti szerb egyházközséget rendelte ki. Egyszersmind a végrendelkező határozott és megváltozhatlan kívánságaként jelentette ki, hogy általános örököse V. V. kizárólag csak görög keleti vallású szerbhez mehet s ezt a kívánságát azzal a kötelező erővel ruházta fel, hogy általános örököse abban az esetben, ha más vallásbelihez menne férjhez, vagy olyan emberhez, aki nem volna szerb nemzetiségű, elveszti minden jogát az örökségre és abból semmit sem kap, s hogy erre az esetre a már megjelölt öröklési rend lép hatályba; ha pedig ezt a rendelkezést másodszori férjhezmenelele alkalmával szegné meg és az első házasságából gyermekei maradnának, az esetben ezek lesznek az örökösök, s ha első házasságából gyermekei nem maradnának, akkor a z—i görög keleti szerb egyházközség örököl. Az elsőbíróság által megállapított, s a fellebbezési bíróság állni elfogadott ez a tényállás a végrendelet tartalmával megegyezik, s nincs megtámadva a felülvizsgálati kérelemben sem. E tényállás melleit pedig nincs jogszerű alapja a felülvizsgálati kérelemben foglalt annak a panasznak, hogy á fellebbezési bíróság azáltal, hogy a felperes házasságkötésével kapcsoMagánjogi Döntvénytár. XIII. 3