Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 121 ket már 1856. január l-jétől kezdve az 1855. december 15-iki tkvi rendelet értelmében vezettek, mindaddig hatályban maradtak, míg az ezekből az 1874: XVII. törvény szerint szerkesztett új telekkönyvek a közforgalomnak át nem adattak. Az 1860-as évek végén eszközölt helyszínelésen alapuló pesti telekjegyzőkönyvek tehát, melyek közzététele iránt az 1440/1870. I. M. E. sz. ren­delet külön szabályokat állított fel, soha hatályba nem léptek, amit egyébiránt az idézett törvény 9. §-ából kitűnő az a körül­mény is bizonyít, hogy az új telekkönyvek szerkesztésénél a helyszínelési munkálatok csupán segédadatokul szolgáltak. Ennélfogva még abban az esetben is, ha alapos volna al­pereseknek az a perbeli előadása, hogy az A) alatti térrajzon E. és F. betűkkel jelölt peres területek, mint a térrajzon feltüntetett alperesi beltelek alkotórészei már a helyszínelés alkalmával az elsőrendű alperes nevére nyitott telekjegyzőkönyvbe vétettek fel, a hatályba nem lépett ezzel a felvétellel a peres területek az elsőrendű alperes javára telekkönyvezetteknek tekinthetők nem volnának. Figyelembe véve mindezeket, a m. Kúria is meg­állapítja, hogy a peres területek tulajdonát és birtokát felperes sem akkor, midőn 615 négyszögölnyi beltelkét 1820. aug. 22-én elsőrendű alperesnek eladta, sem később az utóbbira át nem ruházta, hanem a peres területekre nézve úgy a tulajdont, mint a sajátul való birtoklást állandóan maga gyakorolta és hogy az 1827-iki építési engedéllyel az E. jelű területnek csak azt a kis részét engedte át elsőrendű alperesnek, a ma is a beltelken levő épület fennállásának a tartamára, még pedig az épületen létesí­tett kiszökellésnek a céljára, melyen az épület zártan kiugró része és a falazott oszlopok állanak,* míg az E. jelű terület többi részének, valamint az F. jelű egész területnek az ideiglenes hasz­nálatát csak később és rövidebb időre engedte át elsőrendű al­peresnek bér fejében, amely bérlői használatot elsőrendű alperes­től a felperes, még az 1870-es évek elején megvonván, azóta ezekre a területekre nézve a használatot is állandóan és kizá­róan maga gyakorolja az állal, hogy azokat a nyilvános közle­kedés céljára engedte és engedi át. Megállapítja továbbá a m. Kúria azt is, hogy a korábban egyáltalán nem telekkönyvezett peres területekre nézve a tulaj­, donjog elsőrendű alperes javára csakis, az id. 1874: XVII. tör­vény alapján szerkesztett új telekkönyvben, nevezetesen a már * A Ferenc József-téren lévő régi Lloyd-palotáról van szó; felperes a főváros, elsőrendű alperes a JJoyd-társulat, másodrendű alperes ennek jogutóda, a Trieszti ált. biztosítótárs.

Next

/
Thumbnails
Contents