Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 115 idézésében az által, hogy megelőzően a vasúti szabályok szerint tiltott módon a mozgó vonatra felugrott s a vonaton jogtalanul fenntartózkodott. Sőt ebben az esetben még a felelősség megoszlása sem kerülhet szóba. = V. ö. Mjogi Dtár XI. 150., VI. 138. — L. a fenti 89. sz. eset III. tételét is. 91. Elszámolás folytán megszűnt tartozás elismerése nem tartozáselismerés, hanem ajándékozás. (Kúria 1920. febr. 4. P. III. 1623 1919. sz.) A m. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes az eladott háza vételárából 2800 K-t adott át az elhalt alperes St. Magdolnának takarékpénztárban leendő elhelyezés végett. Az átadás idejében a nevezetlek együtt éltek, de még házasságot nem kötöttek. Felperes a pénzt utóbb S. ügyvéd útján visszakövetelte a nevezett alperestől, amikor is a nevezett telek egymással összeszámoltak, s megállapították, hogy a pénzből 1390 K-t közösen feléltek, a felülmaradó 1410 K-t St. Magdolna a felperes ügyvédének postán elküldötte. Az elszámolást a felperes elfogadta. Midőn ezt követőleg a nevezett íelek a házasságkötést elhatározták, ennek az volt a feltétele, hogy az alperes visszaadja a felperesnek a 2000 K-t, aminek kiadását az alperes meg is igérte akkor, amikor az anyakönyvvezetőhöz mentek. Az nem vitás, hogy a nevezettek a házasságot megkötötték. A fentiek szerint megállapított tényállás tehát a Pp. 534. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadóul szolgál. A tényállásból következik, hogy a felperesnek a ház vételárának átadásából származtatott követelése az elszámoláskor elszámoltnak elfogadott 1390 K és az ezután még fennmaradt 1410 K kifizetése folytán megszűnt. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy amikor az anyakönyvvezetőhez való menetközben az alperes a felperesnek fizetési ígéretet telt, a felek jegyesek voltak. A m. Kúria azonban ezt a fizetési ígéretet a fellebbezési bíróságtól eltérőleg nem tartozáselismerésnek, hanem ajándékozásnak minősíti. Nem lehet ugyanis tartozáselismerésnek tekinteni, mert az igéret megtételekor a felperesnek a ház vételárá8*