Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. talását, hogy ő Sch. Rudolfért a kereseti összeg erejéig feltéten fizetési kötelezettséget vállalt. E tekintetben a fellebbezési bíróság ítéletében, mint meg nem támadott és e helyen is irányadó tényállás, az van meg­állapítva, hogy alperes B. Bélát azzal bízta meg, hogy közölje a felperessel, mely szerint ha való az az előadás, hogy a szóban lévő ékszerekből, melyeket gróf Sch. Rudolf a felperestől hitelbe vásárolt, az alperes felesége és leánya is kaptak és hogy a többi ékszert nevezett elzálogosította, abban az esetben rendezni fogja az ügyet. Meg van állapítva az is, hogy B. Béla az al­peres üzenetét olyan formában adta át a felperes ügyvédének, hogy legyen nyugodt, az ügy rendezve lesz. (*'... Mint a fejben . . .) Minthogy nincs is állítva, hogy alperes felperest biztosította volna arról, hogy üzenetvivőjének a szavában megbízhalik, al­perest a felperessel az üzenet valódi tartalmától eltérően közölt • jognyilatkozat nem kötelezi azért, mert alperes csak feltételesen volt hajlandó a Seb. Rudolf által csinált adósságért fizetési köte­lezettséget \állalni, B. Béla pedig alperesnek erre vonatkozó nyi­latkozatát olyan formában közölte a felperes ügyvédével, hogy alperes feltétlenül vállalja a fizetést. Kétségtelen tehát, hogy felek közt a feltétlen kötelezettségvállalás tekintetében akaratmegegye­zés létre nem jött. És felperes az alperes nyilatkozata alapján csak az esetben léphetett volna fel, ha tudomására jutása után hozzájárult volna az alperes feltételesen tett nyilatkozatához, amit felperes az irányadó perbeli tényállásból kiletszoen meg nem tett: hanem mind végig az alperesnek általa vitatott feltétlen kötelezettségvállalása alapján maradt meg, nem is állít. Ezek szerint pedig teljesen közömbös az a kérdés, hogy az alperes neje és leánya tényleg kaptak-e az ékszerekből, e tekin­tetben tehát a tényállás megállapítását a fellebbezési bíróság jog­szabálysértés nélkül mellőzhette. Ellenben tévesen alkalmazta a fellebbezési bíróság az anyagi jogot, midőn a fenti tényállás dacára, B. Béla üzenetközvetítő­nek a felperessel közölt, a valóditól eltérő alperesi nyilatkozat alapján, az alperes feltétlen fizetési kötelezettségét megállapította. * * = A Kúria a fenti jogelvet egészen a Ptk. tvjav. (biz. szöveg) 777. második bek. formulázásában vette út. Ebben egyúttal bennfoglaltatnak a téve­dés miatti megtámadásnak általános feltételei is.

Next

/
Thumbnails
Contents