Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

96 Magánjogi Döntvénytár. Indokok : A szerzői jogról szóló 1884: XVI. törvény célja annak indokolása szerint a szellemi munkának a védelmezése és a szellemi termékek védelmének minden tekintetben való biztosítása lévén: a színműnek a szerző beleegyezése nélkül mozgófényképekre való felvétele és annak ilyen módon való előadása, a színmű olyan közzétételének és forgalomba helyezésének tekintendő, amely a szerzői jog bitorlását megállapítja. A meg nem támadott tényállás szerint: a ((Stambul rózsája)) című zenés színmű szerzői a keresethez A) alatt csatolt szerződéssel összes szerzői jogaikat felperesre ruházták át; ezzel a filmesítéshez való jog is — amely a színmű tartalmának újabban egyik előadási módja, mint a szerzőket megillető jog — a felperesre átruházottnak tekintendő. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, amikor alperes terhére, aki a nem vitás tényállás szerint a megjelölt színművet a felperes engedélye nélkül filmesítette és a filmeket több mozgóképszínháznak előadás végett átadta, az 4884: XVI. t.-c. 49. és 50. §-aiba ütköző szerzu jogbitorlás vétségét megállapította, ennélfogva az emiatt emelt panasz alaptalan. Alperesnek a íilm további terjesztésétől és bemutatásától való eltiltása az 4 884: XVI. t.-c. 5. §-nak ama rendelkezésén alapszik, amely az írói mű többszörözését és közzéléteiét tilosnak jelenti ki; nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy az elsőbíróság ítéletének alperest a filmek terjesztésétől és bemutatásától eltiltó rendelkezését helybenhagyta. Ellenben jogszabályba ütközik az elsőbíróság ítéletének a fellebbezési bíróság által helybenhagyott az a része, amellyel a filmek elkobzását rendelte el, mert a szerzői ügyekben az eljárást szabályozó 68,500/4914. 1. M. sz. rendelet 7. §-a értelmében, amely rendelet az 4912: LIV. t-c. 404. §-ában foglalt felhatalmazás alapján bocsáttatván ki, törvényes erővel bír, ha felperes elkobzást kíván, ez iránt a keresetben kell határozott kérelmet előterjeszteni. Felperes keresetében ilyen kérelmet elő nem terjesztvén, az előkészítő iratában és a tárgyaláson előterjesztett kérelem alapján elkobozásnak csak akkor lehetett volna helye, ha az idézett rendelet 7. §. 2. bekezdése értelmében valószínűvé tette volna, hogy a kereset beadásakor az elkobzandó filmek létezéséről nem volt tudomása, azonban a keresetében előadottak szerint arról tudomással bírt. ¥ * = L. Mjogi Dlár XI. 161. sz., amely esetben viszont úgy szólt a döntés, hogy a szabadon előadható színmű szabadon filmesíthető is. — V. ö. Mjogi Dtár X. 39. sz. és Szálai Emil Ügyv. Lapja 1916. évi 3. és köv. sz.