Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

90 Magánjogi Döntvénytár Azoknak az ingatlanoknak a kereset beadásától folyó jövedelme (elvont haszna) pedig, amelyek birtokának átengedésére az alperes köteleztetett, azért nem volt a felpereseknek megítélhető, mert az alperes özvegyi jogon jóhiszeműen volt birtokban s ez a joga csak ezúttal lett megszüntetve. *i * = Ad I. Állandó gyakorlal, I. Mjogi Dtár XI. öl. — Ad II. Az elvet 1. már Mjogi Dtár XI. 123. sz. a. a végrendeletileg rendelt haszonélvezet esetére ; a fenti döntés ezt kiterjeszti halál esetére szóló ajándékozásra. (Kivétel, ha a férj nejét az érdemetlenségról tudva, részesítette Mjogi Dtár X. 137. sz. III. a.) — Ad III. Ugyanígy Mjogi Dtár X. 137. sz. I. a. (ellenben az özvegyi jog korlálolásának joga nem száll át az erre jogosult ivadék örökösére : Mjogi Dtár XII. 127. sz.) — Ad IV. Teljesen a Ptk. tvjav. (hizotts. szöveg) 1214. §. 2. bek. formulázása. — Ad V. V. ö. oplk. 956. §. A halál esetére szóló ajándék kritériuma az a feltétel, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje; Ptk. tvjav. (biz. szöv.) 1786. §. szerint az ily teltétellel kötött ajándékozás akkor is halál esetére szóló, ha az ajándékozás élők közt foganatba ment is. A túlélés feltélelét hangsúlyozzák a halál esetére szóló ajándékozás ismérvéül Mjogi Dtár XII. 62., VIII. 112., V. 195. sz. — Ad VI. Állandó gyakorlat: Mjogi Dtár XII. 184.; X. 178., 137.; III. 38.; Dtár IV. folyam VI. 66.; Dtár új folyam XIX. 49.; Dtár régi folyam VII. 143., 148. — Az özvegyi jogra érdemetlenségról általában I. még : Mjogi Dtár XII. 70.: XI. 203.; VIII. 170.; VII. 173. ; VI. 4., 37., 58., 93., 101.; V. 92., 141., 180., 228.; III. 61., 176.; II. 170.; I. 44.; Dtár IV. folyam VI. 71. Régebbről: Dtár új folyam XXXVII. 26., 91.; XIII. 211. (adulterium compensatum I) 71. A kiskorú az általa — törvényes képviselője nélkül — kötött terhes szerződésre kapott szolgáltatást alaptalan gazdagodás címén kiadni köteles. A kiskorú gazdagodása — ha a szolgáltatás nem folyt be a törvényes képviselő kezéhez — annyiban áll be, amennyiben a saját és házastársának elsőrendű életszükségleteire fordította. Kivéve, amennyiben a kiskorúnak módjában volt a szükségléteket a rendelkezésére állott más forrásokból kielégíteni. (Kúria 1920. febr. 3. P. IV. 1426 1919. sz.) A magyar Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével el. utasítja. Indokok: I. Felperes az írásbeli fellebbezésben határozottan állította, hogy a kk. alperes a tőle kapott 3000 koronát lakás- és élelmezésre, valamint a felesége részére vásárolt kabát árának kifizetésére fordította. Ugyanezt a fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint szóval is előadla: alaptalan tehát az a leiül-