Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 75 állítására irányuló kérvény beadása előtt a házas­felek egyike házastársához békítőleg közeledve, őt a házassági életközösség visszaállítására felhívta, de a 'felhívott fél e felhívásnak eleget nem tett és kü­lönélése ettől kezdve még legalább 6 hónapig tartott. (Kúria 1920 jan. 21. P. III. 808 1919. sz.) A magy. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok : A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy peres házasfeleknek 1917. július 30-ik napja óta tartó kü­lönélése annak folytán bekövetkezett be, hogy felperes azt mon­dotta alperesnek, hogy «vagy az alperes megy el, vagy pedig ő (felperes) hagyja el alperest végleg)), mire azután alperes tényleg el is hagyta a közös lakást. Ebből a tényállásból azonban nem következik az, amit a fellebbezési bíróság következtetett, t. i., hogy felperes az említett kijelentésével az alperes eltávozását kikényszerítette és ezáltal jogilag ő tekintendő az elhagyó félnek. Mert egyfelől ebbol^a ki­jelentésből a kényszer fennforgására mutató semmi adat sem tű­nik ki; és másfelől alperes nem szolgáltatott a kérdéses kijelen­tés alkalmával azzal összefüggésben lévő más olyan adatot, amely­ből-a kényszer fennforgására alapos következtetést levonni lehetne. A Kúria álláspontja szerint a kérdéses kijelentésből és abból a tényből, hogy alperes arra nyomban eltávozott és az ellen fel­peres nem tiltakozott, helyesen csakis az a következtetés von­ható le, hogy peres feleknek a fentebb említett napon bekövet­kezett különélése peresfelek egyező akaratából történt. Támogatja ezt a jogi álláspontot a beszerzett ideiglenes nő­tartási periratokból megállapítható az a tény is, hogy felek ebben a perben bírói egyezséget kötöttek, amennyiben a felperes az alperesnek havi 45 K tartásdíj fizetésére kötelezte magát. Nem szenvedhet kétséget, hogy a házassági együttélésnek ilyen megegyezésszerű elhatározása — mint a házasság erkölcsi tartalmával és céljával nyilvánvalóan ellenkező — jogi hatállyal nem bír, az egyik félre sem lehet kötelező, amiből önként folyik az, hogy az így elhatározott különélést bármelyik házasfél bár­mikor megszüntetni, illetőleg az együttélés újrafelvételét bíróságon kívül követelni jogosult. Az együttélés újrafelvételét — ilyen bíróságon kívüli kísér­let nélkül — közvetlenül a bíróság előtt sikeresen kikényszerí­teni azért nem lehet, mert a bíróságon kívüli kísérletig mindkét fél különélése jogos indok nélküli, tehát jogellenes és így a H. T. 77. §. «) pontjának megfelelő előzetes eljárás előfeltételei hiányoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents