Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

76 Magánjogi Döntvénytár. Ezekre az indokokra való tekintettel keletkezett az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott az a jogszabály, bogy a H. T. 77. §. a) pontjából körülírt bontó ok előfeltétele ilyen megegyezésszerűen bekövetkezett különélés esetében csakis akkor forog fenn, ba az életközösség visszaállítására irányuló kérvény beadása előtt a bázasfelek egyike a különélés jogtalan jellegének megszüntetését bíróságon kívül követelte, vagyis bázaslársához békítőleg közeledve, őt a házassági életközösség visszaállítására reábírni törekedett, Őt arra felhívta, de a felhívott íél a felhívásnak eleget nem tett és különélése ettől kezdve még legalább 6 hónapig tartott légyen, mert az eredménytelen felhívástól számítva tekinthető a felhívott fél kütönélésre jogos indok nélkülinek. = L. különösen a Mjogi Dtár VIII. 78., 80., 201. és X. 218. sz. eseteket. 63. A rendelt hagyomány elfogadása nem tekinthető a kötelesrészről való joglemondásnak. (Kúria 1919. febr. 4. P. I. 4902 1918. sz.) A magyar Kúria: A felühizsgálati kérelmet elutasítja: Indokok: A nem vitás tényállás szerint néhai V. János négy rendbeli alapítványt tett, s ezek kezelésével az alperest bízta meg. Az 4899. évben létesített alapítványról szóló alapítólevél 7. pontjának a) alpontjában az a rendelkezés foglaltatik, hogy ezen alapítvány jövedelméből a felperesnek és törvényes leszármazóinak, mindaddig, míg a család ki nem hal, az alperes 800 K évjáradékot köteles negyedévi részletekben kiadni, mely évjáradékot 1900. évtől kezdve a felperes meg is kapta, 1916. évi augusztus 1-én a felperes keresetet indított az alperes ellen s a négyrendbeli alapítvány összértékéből kötelesrészt követel. Vitás jogkérdés az, hogy a felperes azzal a tényével, hogy a 800 K évjáradékot rendesen felvette, hozzájárult-e az alapítványok sértetlen fenntartásához, s ekként Iemondotlnak tekintendő-e a kötelesrészre vonatkozó jogigényének érvényesítéséről ? A fellebbezési bíróság ezt a jogkérdést nemlegesen döntötte el. Az alperes anyagi jogszabálvsérlési panaszol, mert a felperes azon ténye, hogy a 800 K évjáradékot minden jogfenntartás és ellenvetés nélkül rendesen feivette, joglemondásnak minősíttfá'Hn. amennyiben ezzel a lémével kifejezést adott annak.