Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

74 Magánjogi Döntvénytár. A magyar Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság végítéletét megváltoztatja, felperest keresetével ezidoszerint elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a per tárgyát tevő, vagyis a k—i 4767. sz. tlkvi. betétben A. I. 1—2.»sor 1495 —1596. helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak 1495 helyrajzi számmal jelölt részletére B. Lajos (nős A. Terézzel) javára az a kikötményi jog van bekebelezve, hogy a nevezett azon ingatlan részleten szálas gabona termését, annak szalmáját és takarmányféléjét díjmentesen elhelyezheti. Erre az ingatlanrészletre ennélfogva — az 1881 : LX. t.-c. 163. §-a értelmében — az árverés csak azon feltétellel lenne elrendelhető, hogy az árverés által a bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik és pedig itt annál inkább, mert az A) alatti hiteles leiekkönyv betélmásolatból kitünőleg ez a szolgalom C) 1. sorszám alatt van bejegyezve, tehát azt bekebelezett követelés meg nem előzi. Az ilyen szolgalom fenntartásával elárvezett ingatlanért, különösen akkor, ha mint a jelen esetben a szolgalom az ingatlannak nagyobb részét terheli, az általános tapasztalat szerint az árverés alkalmával a közönségesnél jóval alacsonyabb vételár érhető el, ami által aztán a társtulajdonosok károsodást szenvednek, amely károsodást nem ellensúlyozhatja az a körülmény, hogy jelenleg az ingatlanok a rendesnél magasabb forgalmi áron kelnek el, mert a terhelés miatti árcsökkenés az ingatlan magasabb ára mellett is fennáll. Tekintve már most, hogy az érvényben levő anyagi jogszabályok szerint alkalmatlan időben, vagy a tulajdonostárs kárával a tulajdonközösség megszüntetését kérni nem lehet, a fellebbezési bíróság ezt az anyagi jogszabályt mellőzte akkor, amikor a fenti tényállás ellenére a felperes keresetének helyet adott. * * = I. <<Rendhagyó szolgalom» : Optk. 479. §. Ptk. tvjav. biz. szöv. 574. §. — 11/ V. ö. Optk. 830. §. <>nem a többiek kárára». A fenti döntés azonban odavezetne, hogy szolgalommal terhelt közös ingatlan közösségét sohasem lehetne megszüntetni. Óvatosabb formulázással I. az elvet a Mjogi Dtár XII. 143. sz. esetben. 02. A H. T. 77. §. a) pontjában körülírt bontó ok megegyezésszerüen bekövetkezett különélés esetében csakis akkor forog fenn, ha az életközösség vissza-