Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 71 59. A mezőgazdasági mívelés alatt álló földekre nézve, ha a használati jog bármi törvényes ok alapián meg is szűnik, a birtokban lévő haszonélvező, vagy annak jogutóda, ha már a gazdasági évet megkezdte, a birtoklásból egyoldalú rendelkezéssel el nem távolítható és köteles a tulajdonos a gazdasági év befejezését vele szemben bevárni. (Kúria 1919. márc. 12. P. II. 1442/1919. sz.) A magyar Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Habár a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes néhai férje a kereseti ingatlanokat fivérétől dr. K. György földtulajdonostól ingyenes haszonélvezetre visszavonásig kapta, s habár a haszonélvezetre jogosított K. János 1918. február 22-én elhalt; s eszerint az ő személyéhez kötött haszonélvezeti jog megszűnt; ennek dacára még sincs jogosítva a földtulajdonos az ingatlanok további haszonélvezete felett korlátlanul akként rendelkezni, hogy be sem várva a folyamaiban lévő gazdasági év végét, már 1918. évi ápril 22-én kelt okirat szerint azok túlnyomó részének haszonélvezetéből a felperest, mint a haszonélvező törvényes házastársát kizárta és az okirat keltének napjától azok haszonélvezetét az alperesre ruházta és a birtokbavételt ezen naptól kezdve neki engedélyezte. Ugyanis az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, az a jogszabály az irányadó, hogy mezőgazdasági mívelés alatt álló földekre nézve, ha a használati jog bármi törvényes ok alapján meg is szűnik, a birtokban lévő haszonélvező, vagy annak jogutóda, ha már a gazdasági évet megkezdte, a birtoklásból egyoldalú rendelkezéssel el nem távolítható és köteles a tulajdonos a gazdasági év befejezését vele szemben bevárni. Dr. K. György földtulajdonos tehát nem volt jogosítva arra, hogy a felperest — mint a haszonélvező néh. K. Jánosnak törvényes özvegyét, aki a haszonélvezet folytatására a gazdasági év végéig jogosítva volt -— a haszonélvezet túlnyomó részéből a gazdasági év közepén kizárja és azt ezidőtől kezdve az alperesre ruházza; annyival kevésbé pedig, mert a megállapított tényállás szerint a három hold baltacimvetést a felperes néh. férje még az 1916. évben vetette, az egy hold tengeri- és babvetést pedig a felperes létesítette.