Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Magánjogi Döntvénytár. 7 lenül felelős egyén eme felelőssége alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a balesetet maga az ezt szenvedett saját hibájával okozta. Nem alapos pedig azért, mert a jelen esetben a balesetet szenvedett terhére megállapítható hiba elsősorban is feltételezi azt, hogy az illető bírt-e annak ismeretével, hogy a karbid milyen vegytani sajátossággal bír, mivel csak annak ismerete mellett lehet szó a köteles gondosság elhanyagolása avagy az ezt sértő cselekmény elmulasztásáról. A fellebbezési bíróság azonban ítéletében megállapította, hogy a kiskorú M. György felperes sem azt nem tudta, hogy a kereseti tartály karbidot tartalmaz, sem pedig azt, hogy a karbidnak vízzel való keverése robbanásra alkalmat adhat. Az ügy ilyen állása mellett tehát az a körülmény, hogy a nevezett felperes minden ok nélkül a tartályba vizet töltött és ahhoz égő gyertyával közeledve a robbanást előidézte, ennek — még pedig az alperest mentesítő — hibájául lékinthető nem volt. Ezek szerint alperesnek panaszai alaptalanok lévén, felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Ami felperesnek a panaszát illeti, hogy t. i. a munkaképessége csökkenéséből merített kárigényére nézve, az időelőttiség jogszabályínnak téves alkalmazásával utasíttatott el e részbeni keresetével, ez a panasz alaptalannak találtatott. I gyanis a megállapított tényállás szerint a baleset folytán felperesnek a munkaképessége csökkent, tehát ennyiben értékveszteség érvén, károsodik; a fellebbezési bíróság pedig az ebből eredő kárban alperest ezidőszerint c?ak azért nem marasztalta, mert álláspontjánál fogva ez a vagyoni hátrány hatásában csak egy és félév múlva akkor fog jelentkezni, amikor felperes keresőképes korát éri el. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves ; mert a károsodás ténye bekövetkezvén, az a körülmény, hogy az annak folytán jelentkező vagyoni hátrány későbbi időpontban állana be, csupán a már nem vitás kötelezettség teljesítési idejét a jogosított bizonyos életkora elértétől teszi függővé, ami pedig a kötelezettség fennállta és ennek érvényesíthetése szempontjából anyagi jogi értelemben véve, időelőttiséget nem képez. Minthogy pedig az anyagi jog értelmében nem időelőtti, de csak a jövőben lejárandó követelések iránt kereset indítható (Pp. 131. §.), következőleg a fentebbi felperesi kereseti igényt illetőleg a marasztalásnak az időelőttiség akadályául nem szolgál. * * = Ugyanígy ptk. tvjav. bizotls. szöveg 1492. §. 2. bek. A Kúria 1901. I. G. 13. sz. a. (Gotll felülvizs. határozatok VI. k. 1317. sz.) azt az álláspon-