Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Tarlalommulaló XXVII Up hanem minden egyes gyermek külön-külön kártalanítandó, vagyis mindegyiknek c^ak ahhoz lehet joga, hogy az, amit apja életében jövedelméből ráfordított és amitől a baleset folytán elesett, részére külön-külön megítéltessék ; ez padig az az összeg, amely az apai jövedelemnek a gyermekekre fordított részének minden egyes gyermekre eső hányada. — III. Nem áll az, hogy a bírói gyakorlat értelmében mindig egyötöde ítélendő meg az elhunyt apa jövedelmének ; a döntő e tekintetben az, hogy az atya összjövedelméből msnnyit fordíthatott a baleset idején gyermekei tartására, ez padig az összes körülmények (tehát az apa társadalmi állása, jövedelme, lakhelye, a gyermekek száma, kora stb.) beható mérlegelésével minden egyes esetben különkülön állapítandó meg 243 1 70. Arra nézve, hogy a szülő mily mérvben fordítja jövedelmét gyermekei eltartására, általánosan kifejlődött joggyakorlat nincs, azt a bíró minden egyes esetben az ö<szes körülmények figyelembe vételével állapítja meg ; kisebb jövedelmű apára nézve újabban ezt a mérvet az apa jövedelme egyötödében szokta a bíróság megállapítani 246 U71.A tárgyi felelősség elvénél fogva kártérítésre kötelezett fél halál esetén tartási költségeket fizetni csak akkor köteles, ha az elhalt akinek eltartására tvnél vagy tves gyakorlatnál fogva kötelezve volt, erre az eltartásra a nevezett saját fenntartásának veszélyeztetése nélkül képes is volt és a tartást igénylő erre reászorult, ilyképen tehát, ha eltartásban az elhalt részéről ennek életében nem is részesült , ennek kiszolgáltatására a nevezett törvényes úton kötelezhető lett >olna 247 ISI. I. Arra nézve, aki keresete elérhetése végett testi szervezetében rejlő erejére van utalva, nem jöhet figyelembe, hogy a változásnak kitett szerencsésebb viszonyoknál avagy annálfogva, mivel a csökkent munkaképességével erejét meghaladó erőfeszítést fejt ki munkásságában, ekként előbbi keresményével felérő keresményt szerez ; ez a keresmény tehát a munkaképessége csökkenésével előállott kárába be nem számítható. — II. Magánvasúttal, mint baleseti járadékra kötelezettel szemben a járadékra jogosultat nem lehet az életbenlét mindenkori igazolására kötelezni 2t>2 2-'>. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a kilométerpénz, mint utazással egybekötött járandóság a 60. év betöltése után azért nem jön számításba, mert ezen a koron túl a vasúti alkalmazott már a korral járó törődöttségénél fogva rendszerint képtelenné válik az utazással egybekötött terhesebb szolgálatra :!2 KiH. A baleseti járadékra kötelezett fél nem igényelheti azt, hogy a kártérítésként terhére rótt életjáradék kiszolgáltatása alól a sérült szabadságvesztés-büntetésének tartamára akár egészében, akár csak valamely részében is felmentessék 240 Munkásbiztosítás. 141. I. Gyógyfürdő létesítése, annak üzemben tartása és a gyógyfürdőben az 1876 : XIV. tc. 100. §-ának rendelkezése értelmében á vendégek elhelyezésére emelendő épületekben levő lakások és illetve az ott. elhelyezett vendégek körüli szolgálat ellátása, mégha mindezeket maga az ingatlantulajdonos házi kezelésben teljesíti, illetve tartja is fenn : kétségen kívüi oly vállalatszerű foglalkozás, amelyntl azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegítőképen vagy átmenetileg vannak alkalmazva, az 1907: XIX. tc. 1. §-ának 2. pontja