Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
TCXVI Tartalommulaló. Lap amidőn a vállalat a sérült házastársának nem is alkalmazást, hanem C3ak alkalmat nyújtott vagyoni haszon szerzésére 2+'» 174. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az alkalmazott részéről a munkaadójával szemben a balesetből eredő kártérítési kereseti jog elévülése csak akkor tekinthető félbeszakítottnak, amidőn a munkaadó a testi sérülést szenvedett alkalmazottját, a sérülésről tudva és C3Ökk?nt munkaképessége mellett is, eddigi keresményével felérő vagy magasabb összegű javadalommal alkalmazza a sérülés után és így annak munkaképessége csökkenéseért a kártalanításnak tekintendő ellenértéket kiszolgáltatja 25* Gépkocsitartó felelőssége. 53. Két gépkoci összeütközése esetében a veszély egyformasága a veszélyes üzemre vonatkozó rendelkezésnek egyik vagy másik fél javára leendő alkalmazását kizárja és így a felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok irányadók 70 54.1. A gépkocsi tartóját a veszélyes üzemből folyó tárgyi felelősség az osztrák ptkönyv hazai alkalmazási területein is terheli. — II. A gépkocsi tulajdonosának felelőssége csak akkor száll át a gépkocsi használójára, midőn a gépkoc-it használó azt jogtalan eljárással a tulajdonos rendelkezése alól kivonta. — III. Az automobiltulajdonos felelősségét a károsult hibája mérsékelheti vagy meg is szüntetheti 72 Kártérítés terjedelme objektív, különösen üzemi és vasúti felelősségnél. 36. Magánjogi gyakorlatunk szerint az ellen, aki valakinek haláláért vagyonjogilag felelős, az elveszett eltartásból származtatott kárt illető kárigényt rendszerint csak azok és annyiban emelhetnek, akik és amennyiben az illető elhalálozá-a következtében őket a törvény, . avagy szerződésnél fogva megillető tartástól estek el 5ft 128. Oly esetben, midőn valamely kiskorút oly időben ér baleset, amidőn a nevezett mé* nem keresőképes, részére keresőképességének beálltától kezdve kártérítés állapítható meg akkor, ha őt a baleset .követ? kezményei keresőképességének kifejtésében akadályozzák vagy korlátozzák .. 173 168. I. A baleseti kártérítés mérvének megállapításánál meghatározott ós állandó évi jövedelemmel ellátottaknál, annak mindenkor a baleset idején élvezett mennyisége az irányadó, tekintet nélkül arra, hogy ezt a jövedelmet a balesetet szenvedett mióta húzta. — II. A bár változó, nem fixösszegü, de állandó és rendes mellékilletmények oly esetben, midőn ilyeneket a balesetet szenvedett csak rövid idő óta élvezett, de azok részére az egész évre biztosíttattak, mint a rendes fizetés kiegészítése s így ezzel egy tekintet alá eső illetmény szintén abban az összegben veendő a kártérítés összegének megállapításánál figyelembe, amely összeget azok a baleset évében kitettek volna . 242 169.1.A baleset folytán kártérítésre jogosultak kártalanításánál oly •esetben, midőn ez a balesetet szenvedettnek, vagy hátramaradottjainak évi járadék alakjában ítéltetik meg, a balesetet szenvedettnek a baleset idején élvezett jövedelme szolgál ugyan irányadóul,azonban a nevezett által húzott időleges javadalmazás ésak addig az ideig szolgálhat a kártalanítás alapjául, amíg ebben a javadalmazásban a sérült a baleset bekövetkezése nélkül is előreláthatólag részesült volna. — II. Bileseti kártalanítás címén a sérült gyermekei nem igényelhetik együttesen az apai jövedelem bizonyos hányadát,