Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

66 Magánjogi Döntvénytár. csupán saját vétkessége esetében felel. Ez a vétkesség nem forog fenn, ha a megbízó bebizonyítja, hogy a kirendeltnek megválasztásánál s amennyiben felügyeletre, utasításra vagy a lennivalók teljesítéséhez eszközök nyújtására van szükség, ennél is a kellő gondosságot kitejtette vagy hogy a kár a megbízónak a kellő gondossága kifejtése eseteben is bekövetkezett volna. Ez a szabály nem érinti azokat a külön eseteket, amelyeknél a tárgyi felelősséget külön törvény vagy külön bírói gyakorlat állapítja meg». Minthogy a kir. Kúria VI. polgári tanácsa ettől a jogegységi döntvénytől eltérni kívánt (Ppé. 71. §), a kir. Kúria elnöke a Ppé. 73. § a és az 59,200/1912. I. M. számú rendelet 21. § a értelmében a vitás elvi kérdés újabb eldöntése végett a polgári teljes ülést összehívta. A teljes ülés az alulírt napon meghozta lenti határozatot, amelynek indokai a következők : II. Kártérítési jogunkban általános szabály: hogy az, aki vétség nélkül jár el, felelősségre rendszerint nem vonható ; a felelősség tehát retilszerint csak a vétség dolus és culpa) folyómánya. Általános szabály az is, hogy a beállott sérelemért, a felmerült kárért rendszerint csakis a tettes, a részes és a felbujtó vagyis csak az a személy lehet felelős, akinek akaratával a sérelem, a kár okozatos összefüggésben áll; ahol tehát ez az összelüagés hiányzik, ott vétségről s ennek következményéről : a felelősségről rendszerint szó nem leW Altalános szabály tehát, hogy mindenki — külön rendelkezés hiányában — csak a maga tettéért felelős s így rendszerint kizártnak tekintendő, hogy a megbísó felelős legyen azért a séreleméit, azért a kárért, melynek elkövetésére utasítást nem adott, amelynek okozása nélkül különben a megbízás teljesíthető, amelya tehát a kirendelt az ügykörébe eső tennivalók teljesítésében harmadik személynek jogellenesen okoz. Ebben az esetben ugyanis a megbízott jogellenes (szándékos vagy gondatlan, károsító) eljárása sem a megbteó akaratával, sem a megbízás természetével nincs okoxoíos összefüggésben s ez összefüggést nem állítja helyre egyedöí az, hogy a megbízott, az alkalmazott, a kár, a sérelem okozásakor a megbízás teljesítésében jár el, nem pedig azért, mert ez a körülmény csak a megbízás szerint, tehát károkozás és jogellenesség nélkül való eljárásra vonatkozóan állapíthatja meg az okozatos összelüggést Amikor a kirendelt az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenesen kárt okoz, azt semmiképen sem lehet mondani, hogy ő ekkor a megbízó érdekében járt el, aminek következménye, hogy ilyenkor «a megbízó érdekében