Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
Magánjogi Döntvénytár. (M gással; nevezetesen mindenkiről feltételezhető, hogy saját testi épségének megóvása céljából a kellő gondosságot kitejti s így már maga a második sínpár ottléte — amelyen köztudomás szerint a szembejövő villamoskocsik haladnak — az elhaltat körültekintésre kötelezte az arra való rálépés előtt. Az alperes bizonyítani akarta, hogy az elhalt nem tekintett körül, másrészt, hogy a balesetet okozó villamoskocsi vezetője szabályszerűen csengetett és a feltételes megállóhely közelében menetsebességét csökkentette, aminél többre — nevezetesen megállásra — a forgalmi utasítás szerint kötelezve nem volt. E tényelemek a per eldöntésénél nem közömbösek, mert ha a kocsivezető a megállóhelynél nem tartozott megállani, — ami az Utasítás beszerzésével kiderítendő — csak lassítani és csengetni és másrészt az elhalt körültekinteni tartozott: e háromrendbeli tény kiderítésének a per eldöntésére kiváló fontossága kétségtelen, valamint a sínpárok távolsága, az objektív helyzet is abból a szempontból, hogy az elhalt veszély nélkül meggyőződhetett-e arról, hogy jön-e szembe villamoskocsi vagy nem? Alperes a felajánlott bizonyítással nem a fellebbezési bíróság által megállapított tényállást szándékozott megdönteni, hanem új tényeket kívánt bizonyítani, melyeknek döntő fontosságához szó nem fér és amely panasz nem a mérlegelés körébe tartozik, hanem a per eldöntésénél lényeges tényállás megállapításának hiányosságára . . . = L. a fenti 45. és 4-6. sz. eseteket. 48. A forgalmi alkalmazottat a mozdonyon, a forgalomnak pár órára való megszakítása alatt műhelyben az útközben csapágyon szükségessé vált hiba kijavítása alkalmával ért balesetet vasúti üzemi balesetnek kell tekinteni és az 1874: XVIII. t.-c. szerint elbírálni, nem pedig műhelyi balesetként az 1907: XIX. t.-c. alapián. (Kúria 1916. okt. 11. P. VI. 4261/1916. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes kártérítési kötelezettségét felperessel szemben az 1874: XVIII. t.-c.