Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Magánjogi Döntvénytár. 57 a törvény, avagy szerződésnél fogva megillető tartástól estek el. (Kúria 1916. évi szept. 28. P. VI. 3559/1916. sz.) A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság által felhívott és az elsőbíróság ítéletében megállapított és meg nem támadott, eszerint tehát ehelyütt irányadó tényállás szerint felperes jelenleg úgy a saját, valamint a tartást igénylő kiskorú leánya tartását teljesíteni képes, tehát az elhalt irányában a felperest köteles eltartás iránti jog meg nem illetvén, annak elmaradása folytán kárigénynyel jogosan fel nem léphet; ebből pedig nyilvánvaló annak az egyedüli panasznak az alaptalansága, hogy a fellebbezési bíróság a tartásra jogosítottaknak a tartás teljesítésére kötelezett elhalálozása következtében előállott kára megtérítésére vonatkozó anyagi szabályokat helytelenül alkalmazta volna azzal, hogy kimondotta, miszerint a felperest a neje elhalálozásából eredőleg kártérítés meg nem illeti. * * — Elvileg elismeri a férj kártérítési követelését, aki neje halálával a tartástól elesett: P. H. T. 196. sz. elvi határozat (1323/1904. P. sz.) Dtár IV. foham I. %i. 44. Azt, hogy valakinek erejét milyen munka kifejtése hálálhatja meg, elsősorban az illető ismerheti fel és*ú<! ennek dacára a munkaadó kívánságára az alkalmazott erejét meghaladó munkát teljesít és eufók íolyólag az egészségében beálló hálrány munkaképessége csökkenését idézi elő, ami aztán károsodását okozza; eme kárát illető igényeit a munkaadóval szemben jogosan csak akkor érvényesítheti, ha egyúttal bizonyítja, hogy az egészségére káros hatással volt munka elvégzésére őt a munkaadó ellenállhatatlan kényszerrel szorította. (Kúria 1916. nov. 9. Rp. Ví. 3860/1916. sz.) •K ¥ — A. túlságos megerőltetésből eredő balesetért (sérv) a munkaadó rendszerint felelőssé nem tehető : P. H. T. 1Ö9. sz. elvi határozat (822/1904. P.);