Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

58 Magánjogi Döntvénytár. felelőssé válik azonban a munkaadó, amennyiben az emberi erőt egyáltalán nyilvánvalóan meghaladó vagy oly teendő elvégzését követeli a munkástól, melyről tudja, hogy a munkás egyéni képességét akár szervezeti hiány akár má? testi fogyatékosság miatt meghaladja: P. H. T. 176. számú elvi határozat (6203/1907. P.) 45. A sérültnek az az eljárása, hogy a villamoskocsi elhaladását megvárandó, meg nem állott, hanem a villamoskocsi előtt a síneken áthajtani igyekezett, olyan fokú gondatlanságot állapít meg r amely a vasútat az 187 í : XVIII. t. c. szerint őt terhelő kártérítési kötelezettség alól mentesíti. (Kúria 1916. okt. 3. Rp. VI. 1965 1916. sz.> A kir. Kúria: A másod bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A másodbíróság ítéletében helyesen előadott tényállást a kir. Kúria azzal egészíti ki, hogy a villamoskocsi vezetőjének a teljesen érdektelen G. Gábor tanú által erészbei] is megerősített vallomása szerint a villamoskocsi vezetője akkor is csengetett, amikor a feltételes megállóhelynél való lassítás után megállás nélkül továbbment. Ezzel tehát szabályszerűen jelezte, hogy a feltételes megállóhelytől megállás nélkül továbbhalad a villamoskocsi. Felperes válasziratában nem tagadta azt az ellenirati előadást, hogy a felperes nagyon jól tudta, hisz nagyon gyakran ment arra, hogy a Villám-utca és Simor-utca sarkán csak feltételes megállóhely vau. Minthogy a tanúk szerint az alperes villamoskocsija és a felperes által hajlott halotlaskocsi között a szabadlátást semmi sem akadályozta, mert köztük egy bekerítellen üres telek terült el: a pernek fenti adatai szerint a helyszínnel ismerős felperesnek az az eljárása, hogy a villamoskocsi elhaladását megvárandó, meg nem állott, hanem a villamoskocsi előtt a síneken áthajtani igyekezett (amit a villamos kocsivezető észrevéve, fékezett, de már az összeütközést el nem háríthatta), a felperes részéről olyan fokú gondatlanságot állapít meg, amely alperest az 1874. évi XVIII. t.-c. szerint őt terhelő kártérítési kötelezettség alól: mentesíti. * * = Villamosvasút felelőssége: Mjogi Dlár III. 25!); IV. 72., 199., c>3(i II. 181.