Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 19 kezelője volt. Már pedig a vagyonkezelés elbirtoklásra nem vezethet, mert az ezzel egybekötött jogokat a vagyonkezelő nem a saját, hanem a vagyon tulajdonosának a jogán gyakorolja. Ezért alperesnek az elbirtoklásra alapított kifogása nem helyiálló. Az a tény pedig, hogy alperes a kötményezett regálekártalanítási kötvényeket felsőbb hatóságainak jóváhagyásával a kötményezés alól feloldatta és befolyt értéküket vendéglővásárlásra felhasználta, alperesnek a regálekártalanítási tőkére vonatkozó tulajdonjogát már csak azért sem állapíthatja meg, mert a beszerzett iratok szerint felperesek mindezek ellen tiltakoztak és tiltakozásuknak nemcsak a főszolgabíró által történt meghallgattatásuk alkalmával adtak kifejezést, hanem a belügyminiszterhez intézett fellebbezésükben is, melyben a sérelmükre hozott alsófokú közigazgatási hatósági határozatok megsemmisítését kérték. Ezekből az okokból a regálekártalanítási összegre nézve felperesek tulajdonjogát a kir. Kúria is megállapította. Kizárólag felperesek tulajdona lévén a regálekártalanítási összeg, kizárólag őket illeti meg annak kamata is. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a regálekártalanítási tőkén alperes részére megvett vendéglő és illetőleg az azután befolyó jövedelem nem szolgálja kizárólag a felperesek gazdasági célját. Már pedig felpereseknek a kifejtettek értelmében ehhez van joguk. A másodbíróság ítéletének az a rendelkezése tehát, hogy a regálekártalanítási tőke kamatai kizárólag a felperesek céljaira fordítandók, indokolt. Tekintve azonban, hogy felperesek az 1941. évi január hó 1-től fogva kérték a kamatoknak gazdasági céljaikra való megítélését és ezt a kérelmüket utóbb azzal egészítették ki, hogy alperes arra köteleztessék, mikép az 1913. évi december 31-ig lejárt kamatokat 15 nap alatt, az 1914. és következő évi kamatokat pedig minden év december 31-én szolgáltassa ki: a kir. Kúria a másodbíróság ítéletét ehhez a kérelemhez képest — a végrehajthatóság biztosításának megfelelő rendelkezéssel — kiegészítette s illetőleg megváltoztatta. A kamatoknak 5%-ban való megítélése az 1888 : XXXVJ. tc. 20. §-ának és az 1907 : V. tc. 7. §-ának rendelkezésén alapul. * * = L. az 51. számú polgári teljes-ülési határozatot: Dtár új f. XXVIII. 78. Továbbá: Úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog az úrbéreseket illeti. Minthogy azonban az úrbéri italmérés nem az egyes jobbágyoknak engedélyezett egyéni jog, hanem a jobbágyközségre átruházott javadalom volt és a jobbágyközség céljaira és közszükségleteire rendelt vagyont képezett és e vagyon eredeti jellegét a községi szervezet átalakulásával sem vesztette el, hanem az eredeti rendeltetése céljára fordítandó, ez pedig csak