Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

1. /. A bírói gyakorlat szerint az utólagos házasság által való törvényesítés joghatálya visszahat a gyermek születése időpontjára, minélfogva az ekként törvényesített gyermek a törvényes házassághói született gyermekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesítés a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb szerzett jogait nem sértheti. — II. AZ utólagos házassággal törvényesített gyermek kötelesrész sérelme címén megtámadhatja azt az ajándékozást, amelyet atyja a gyermek szülelése és a házasságkötés közti időben tett. — ///. Az életjáradéki szerződés az ajándék miatti kötelesrész címén megtámadható, ha a járadékra kötelezett által vállalt visszteher aránytalanul csekély ellenértéknek bizonyul. (Kúria 1915. nov. 2. Rp. I. 4758 1915. sz.) Tényállás: Az alperesnek, dr. M. Kálmán b-i orvosnak testvére, M. Miksa 1885. évben megismerkedett L. Krisztinával; köztük benső viszony fejlődött ki s e viszonyból született 1887. febr. 15-én Krisztina, a felperes. Az apa a felperes születése után két év múlva, az 1889. évben bepereltette magát egy bécsi bíróság előtt apaság elismerése és felperes tartásdíja iránt. A tárgyaláson M. Miksa elismerte az atyaságot és magát bírói egyezségben tartásdíjra kötelezte. Utóbb M. Miksa 1898. febr. 22-én házasságot kötött a felperes anyjával s ezáltal a felperes 11 éves korában törvényesítve lelt. A szülők egybekelése után rövid két hét múlva felperes atyja, M. Miksa meghalt. Az apa halála után az apasági perben kirendelt gondnok, dr. V. érvényesíteni akarMagánjogi Döntvénytár. X. 1