Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tartaíommutató. Xxxvi/ Lap gyakorlatunk az özvegyi jog megszűntét a nő érdemetlensége okából úgy a házassági együttélés ideje alatt, mint az özvegység tartama alatt folytatott olyan életmód miatt, mely a férj tartási kötelezettségének megszűntét eredményezi, minden esetben megállapítja és e részben nem tesz különbséget, vájjon az örökhagyó az özvegyi jogot hagyományjuttatás által végrendeletileg szabályozta-e vagy sem. — III. Kivételt e részben csak az az eset kép. z, midőn az örökhagyó nejének ezen vétkességéről a végrendelet tétele idejében tudott s ennek dacára nejét a végrendeletben részesítette, avagy arról a végrendelet tétele után tudomást szerzett és ennek ellenére végrendeletét fenntartotta. — IV. Az özvegy nem köteles visszatéríteni azt, amit a hagyatékból özvegyi jogának érdemetlenség okából történt megszüntetéséig jóhiszeműen felhasznált 212 170. I. Az özvegyi jog nem házassági vagyonjogi igényt, hanem örökösödési igényt ad. — II. Midőn az özvegyi joggal terhelt dolog határozatlan időre szóló bérleti, haszonbéri vagy használati szerződés alapján van másnak birtokában és ezen szerződésnek felmondás útján megszüntetése a tulajdonosnak is jogában állott, a szerződést joghatályosan az özvegy is felmondhatja 283 178.1. Az özvegyi jog szabályaival nem ellenkezik az-özvegyi haszonélvezeti jognak olyan korlátozása, hogy az özvegy a haszonélvezett javak tiszta jövedelméből a kiszámított megfelelő részt járadék formájában juttassa a korlátozásra jogosult leszármazónak. — II. Az özvegy árra az időre, amíg özvegyi joga korlátozva nem volt. elvont hasznot a korlátozásra jogosultnak fizetni nem köteles. — III. A korlátozott özvegyi jog mértékének meghatározásánál az özvegy külön vagyonának a jövedelme is számba veendő 295 199. A vagyontalan és keresetképtelen özvegy férjének atyjától özvegyi tartást követelhet, ha az önálló vagyonnal nem biró férj az apai házhoz, az apai vagyonba, az apa beleegyezésével vitte a feleségét .... 323 202.1. Az 1840 : VIII. t.-c. csak a volt jobbágyokra vonatkozik; annak rendelkezéseit tehát nem lehet a városi polgárok után maradt özvegyek özvegyi jogának meghatározásánál alkalmazm. Ennélfogva az olyan özvegynek az özvegyi jogát, akinek férje városi polgár volt, csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben a vagyon jövedelméből az ő lakással és illő tartással való ellátásán felül még felesleg marad. — II. Az özvegyi jog korlátozásának kérdésénél nemcsak a hagyatékul maradt vagyonnak, hanem az örökhagyóval szerzett vagyonból közszerzemény címén az özvegynek tulajdonul jutó vagyonnak a jövedelmét is számításba kell venni 326 203. Az ágyasságban élő özvegy az özvegyi jogra órdemetlenné válik.. . 326 Jászkunok öröklési joga. 173. I. A jászkún statútumban lefektetett jogszabályok ezidőszerint már nem képeznek a jászkún-nemzetségből származók személyiségéhez fűződő kiváltságos jogot, hanem azok az egész jászkúnkerületre kiható területi jogot foglalnak magukban. — II. A jászkún V. statútum 1. és 2. §-ai és az azokhoz fűződő joggyakorlat értelmében a leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt férj hagyatékában a törvényes öröklés rendje a következő : 1. a nem közkereső nőt a férje szerzeményi ingatlanaiból semmi sem illeti, hanem ezek a férj vérszerinti rokonaira szállanak; ellenben a szerzeményt képező ingó hagyatékból az özvegy nőt hitvestársi