Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 143 A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja akkép, hogy a Sz. Imre és F. Zsuzsánna között 1886. évi szeptember hónap 13-án Z.-ban az ottani róm. kath. plébánia lelkésze előtt kötött házasságot a H. T. 80. §. a) pontja alapján alperes hibájából felbontja és alperest a H. T. 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánítja. Indokok: A kir. Kúria a per összes adatait a S. E. 64. §-a rendelkezésének megfelelően egybevetve és mérlegelve arra a meggyőződésre jutott, hogy a peres felek között napirenden volt viszálykodások amiatt keletkeztek, mert alperes a felperes sütőüzletének jövedelmével arányban nem álló mértékben költekezett, gyakran élvezte a szeszes italokat s olyankor felperessel és az üzletbe vásárlás céljából jött vevőkkel szemben durva viseletet tanúsított s ezzel a cselekedetével a vevőket elidegenítette. És midőn e tényei miatt tőle az üzleti pénznek kezelését felperes elvette, alperes nem étkezett többé a felperessel, hanem saját akaratából a konyhában az inasokkal. A közös lakásból azonban nem távozott el, sőt abban tartózkodott akkor is, amikor ellene lel peres az 1941. évi augusztus 20-án beadott keresettel a jelen pert megindította és felperes kérelmére az elsőbíróság az 1911. évi november 20-án 11,366. sz. alatt hozott végzésével a H. T. 98. §-a alapján a peres feleknek ágytól és asztaltól Való különélését elrendelte. A közös lakásból alperes csak 1912. évi április végén költözött el, ezt a tényt azonban felperes bontóokul nem érvényesítette, sőt alperesnek ez a ténye megegyezett a felperes fellépésére elrendelt különéléssel. Alperesnek lent ismertetett többi magatartása kétségtelenül szándékosan és súlyosan sérti a házastársi kötelességeket, következéskép a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontóokot létesíti. És minthogy ez a magatartás állandó és folytonos volt és emiatt volt állandó és folytonos a peresfelek viszálykodása is, azt megbocsátottnak tekinteni s ez alapon a felperes kereseti jogát elenyészettnek megállapítani nem lehet. Ugyancsak a H. T. 80. § a) pontjában megjelölt bontóök fogalma alá esik alperesnek a per folyama alatt elkövetett az a cselekedete is, hogy bordélyházban vállalt szolgálatot szakácsnői minőségben; mert azt a férjes nőt, aki bordélyházban teljesít cselédi minőségben szolgálatot, a közfelfogás bizonyos mértékben megveti. Már pedig az a férjes nőj aki magát szándékosan megvetésnek teszi kij súlyosan sérti a házastársi kötelességet. Tekintve már most, hogy az ismételten megkísérelt bírói békéltetés és a különélésnek a H. T. 99. §-a alapján történt elrendelése a peresfelek kibékülésére nem vezetett, a kir. Kúria