Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Magánjogi Döntvénytár. 137 A szászrégeni kir. járásbíróság: Kimondja, hogy a C. 18. s. sz. a. B. F. javára 2370 K erejéig a G. G. által kiskorú G. I. után öröklendő illetőségre bekebelezett zálogjog a G. M. 14. alatti illetőségének telerészét most már feltétlenül terheli s azt leijegyezni rendeli. Mert a hagyatéki iratok szerint kiskorú G. I. illetőségének felerészben G. G. lett volna az örököse, ő azonban a kiskorú G. M. javára lemondott öröklési jogáról; minthogy ez a lemondás a korábban telekkönyvi jogot szerzett jelzálogos hitelezőkkel szemben érvénytelen, a telekkönyvi rendtartás 73. §-ában írt joghatállyal bekebelezett zálogjogot feltétlennek kimondani kellett. (1915. márc. 9. 1811/915. tkvi.) A marosvásárhelyi kir. törvényszék: Ezt a végzést megváltoztatja s a feltétlenített zálogjogot törölni rendeli. Mert valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, az örökös ellen a telekkönyvi rendtartás 74. §-a szerint nyert zálogjog már azáltal, hogy az így terhelt javakat az adóstól különböző más személynek adják át, jogi hatályát veszti (34. sz. döntvény) s az csak a személyes adós irányában válhat feltétlenné, s amenynyiben a feltételes zálogjogot szerzett hitelezőt zálogjogától netán rosszhiszeműleg, kijátszás útján, fosztották meg, ez a sérelem csupán a törvény rendes útján a károsító fél ellen indítandó keresettel orvosolható. Ebből pedig kétségtelen, hogy az ingatlannak az adóstól, különböző harmadik személyre történt hagyatéki átírása folytán az adós ellen feltételesen szerzett zálogjog joghatályát elvesztette, mint ilyen jogilag megszűntnek tekintendő, annak törlése tehát elrendelendő volt. (1915. máj. 14. 1915. Pkf. 2227/4.) A kir. Kúria: Az elsőbíróság végzését hagyja helyben indokaiból és azért, mert a kir. Kúriának 34. sz. döntvénye nem nyerhet alkalmazást olyan esetben, amidőn a hagyatékátadóvégzés szerint a hagyatéki ingatlan az adóst örökségül megilletvén, az adós lemondása folytán, tehát az ő jogán adatik át harmadik személynek. * * = Ugyanígy Dtár IV. f. III. 144. sz. — A 34. sz. döntvényt nem lehet alkalmazni akkor sem, ha az ingatlant az örökösök közt létrejött adásvételi ügylet folyományaképen közvetlenül az egyik| örököstárs mint vevő szerezte meg: Mjogi Dtár VIII. 53. sz.; v. ö. Mjogi Dtár III. 24. sz. s az ott idézett esetekkel.