Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

134 Magánjogi Döntvénytár. fentebb körülírt kiegészítéssel — felhívott indokolása alapján kellett helybenhagyni. A íelek kölcsönös jogainak kellő biztosítása és végleges rendezése céljából azonban az alsóbírósági ítéleteknek, a jelen ítélet szerinti kiegészítése szükséges lévén, ezt a kiegészítést a kir. Kúria a per adatai alapján hivatalból teljesítette. Az ítéletben megszabott kötelezettségeknek az alperes részéről való mulasztása esetén, a felpereseket arra is fel kellett jogosítani, hogy a szerződéstől a 100 kor. foglaló megtartása* mellett véglegesen is elállhatnak, amennyiben felpereseknek ez az érdeke keresetük tartalmából megállapítható — és mert ez esetben az alperes, mint szerződéstszegő a foglalót veszíti; viszont pedig ha felperesek nem teljesítenek, az alperes azonban fizetési kötelezettségének eleget tesz, jogot kellett neki adni arra, hogy tulajdonjogát a megvett ingatlanokra bekebeleztethesse és a megvett ingatlanok birtokbaadását végrehajtás utján kérhesse. * ¥ = Ad I. Szóbeli ingatlanvételi szerződésről: Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek kötelmi jogunk köréből 1. k. 1. §. (1) jegyz. — Ad II. A felperes elállási jogáról a teljesítési határidő sikertelen eltelte miatt: Grosschmid id. m. II. k. 92. §. b) és hozzá (1) jegyz. 10—15. aljegyz.; Ptk. tvjav. bizotts. szöveg; 919. §.; Mjogi Dtár VII. 229. sz. Megítélt szolgáltatás teljesítésében való késedelem következményeiről 1. még fent a 26—27. sz. eseteket is. 87. A bírói joggyakorlat az adósságelismerést, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az adósságelismerés törvényileg tiltott, erkölcstelen, vagy egyébként bíróilag nem érvényesíthető kötelezettség palástolását célozza, joghatályosnak nem ismeri el. (Kúria 1916. március 8. Rp. I. 9131/1915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes keresetében követelése jogalapjául azt adta elő, hogy 1908. év elején ő és az alperesek együttesen és közös haszonra megvettek- a dr. R. T. parcellázásra került rozgonyi birtokából egy nagyobb területet, de mert alperesek ezt a közösen vett birtokot , csak a maguk részére kívánták megtartani, kívánságukra felperes a vevőtársaságból kilépett s ennek ellen-