Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Dötvénytár. 131 85. A végrehajtási zálogjoggal biró hitelezőt is meg­illeti az a jogy hogy kárának a megtérítését köve­telhesse attól, aki vétkes cselekménye által előidézte azt, hogy követelése a zálogtárgy megrongálása miatt abból kielégítést nem nyerhetett. (Kúria 1916. febr. 29. Rp. VII. 6907/1915/6. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az Op. tkönyv 1295. §-a akként rendelkezik, hogy mindenki jogosítva van a kártévőtől annak a kárnak a meg­térítését követelni, melyet az neki vétke által okozott. Ebből kö­vetkezik, hogy a végrehajtási zálogjoggal bíró hitelezőt is megilleti az a jog, hogy kárának a megtérítését követelhesse attól, ki vét­kes cselekménye által előidézte azt, hogy követelése a zálog­tárgy megrongálása miatt abból kielégítést nem nyerhetett. Pusztán az a körülmény azonban, hogy a végrehajtást szen­vedő vagy az ő engedelmével más valaki a szoros zár alkalma­zása nélkül birtokában hagyott lefoglalt tárgyakat használja, ha­bár a rendes használat folytán értékcsökkenés következett is be, kártérítési felelősség alapjául nem szolgálhat. Felperes pedig nem jelölte meg, hogy az alperesek miféle jogellenes cselekmény folytán jutottak az itt szóban levő lefog­lalt dolgoknak a birtokába és nem jelölték meg azt sem, hogy miféle vétkes cselekmény elkövetésével okozták a keresetben említett értékcsökkenést. Ekként a kereset megállapítható jog­alappal nem bírván, felperes azzal helyesen utasíttatott el, miértis a másodbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. 86. /. Ingatlan adásvételére irányuló szóbeli szer­ződés megáll, ha a felek a feltételek lényegére, ne­vezetesen az ingatlanra, a vételárra s a fizetési módozatra megegyeztek, másfelől pedig az ingatlan és a vételár összege nem oly nagy s a jogviszony nem oly kuszált, hogy az írásbeli forma, mint ér­vényességi kellék hallgatag és a dolog természeté-

Next

/
Thumbnails
Contents