Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
108 Magánjogi Döntvénytár. peres, mint gazdasági tanácsos kellő gondosság és körültekintés mellett eleve meggyőződést szerezhetett volna arról is, hogy a kivágásnál bekövetkezhető veszély elkerülése rendkívüli intézkedést, jelesül olyan szakértő felügyeletét igényelte volna, aki megfelelő szakismerettel bír. Ennek ellenére másodrendű alperes a kivágásra és döntésre legfellebb gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező teknővájó cigányokat alkalmazott, kiknek segítségére a hegypásztorokat rendelte ki anélkül, hogy a kivágás, helyesebben kiásás és döntési munka irányítására megfelelő képzettséggel rendelkező szakértőt is alkalmazott volna. Kétségtelen tehát, hogy másodrendű alperest — a kellő szakértelmet nélkülöző munkásoknak a megkívánható felügyelet, ellenőrzés és vezetés nélkül való alkalmazása körül — oly vétkes gondatlanság terheli, amely a iának helytelenül keresztülvilt kidöntése folytán felperest ért kárral okozati összefüggésben áll. Az a körülmény, hogy másodrendű alperes a kivágást megelőző napon felperest a tervbevett kivágatásról értesítette, de ez a megbeszélésre sem jelent meg, a kár megosztására alapul nem szolgálhat, mert felperesnek eme magatartásából csak arra lehet következtetni, mikép hozzájárult ahhoz, hogy a fa kivágása iránt másodrendű alperes egyedül intézkedjék, de nem lehet okszerű következtetést vonni arra, hogy felperes felmentette volna alpereseket s illetve másodrendű alperest a köteles gondosság tanúsítása s a gondatlanság folytán bekövetkezhető anyagi felelősség terhe alól. Ily körülmények között a kir. Kúria az alsóbíróságok ítéletének megváltoztatásával a másodrendű alperes kártérítési felelősségét feltétlenül megállapította. Ellenben az elsőrendű alperes kártérítési felelőssége mindamellett is, hogy ez az alperes nem élt azzal a kifogással, hogy ő csak másodsorban felelős, csak feltételesen — a követelésnek másodrendű alpereseit, ennek vagyontalansága miatt való behajthatatlansága esetére — volt megállapítható, mert az \ 886 : XXII. t.-c. 88. $-ának a fokozatos felelősség megállapítására vonatkozó rendelkezése nemcsak magánjogi, hanem közjogi jellegű is lévén, annak alkalmazásától még a felek beleegyezése mellett sem engedhető meg eltérés. * * — Mjogi Dtár IX. k. 134., 435. sz.
