Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

"96 Magánjogi Döntvénytár. telt használták, nem lehet ok az érvénytelenítésre, ha | a végrendeletet az örökhagyó szabályszerűen keltezte. — 11. Az 1876: XVI. tc. 8. §-ában előirt össze fűzés és lepecsételés nem óvatossági rendelkezés, hanem érvényességi alakszerűségi követelmény, mely a végrendelkezéskor a végrendelkező és a végrendeleti tanúk együttes jelenlétében teljesítendő. Annak a körülménynek, hogy ennek az érvényességi alakszerűségnek a betartásáról a törvény külön nem rendelkezik, nevezetesen nem rendeli, hogy azt a tanúk a végrendeleti okiraton igazolják: csak az a jogi következménye, hogy kifogás esetében a végrendeletre hivatkozó félnek jogában áll az összefüzés és lepecsételés szabályszerűségét a végrendeleti tanúkkal bizonyítani. , (Kúria 1915. dec. 15. Rp. I. 7034. sz,) * ¥ = Ad I. Ugyanígy Magánjogi Dtár II. 16S. Ad II. Elieuk. közvégrendelet esetére Magánjogi Dtár VIII. 13. 58. Az a körülmény, hogy az egyik végrendeleti tanú a végrendeletben utóörökössé nevezett ref. egyházközségnek presbitere,nem tartozik az 1876. évi XVI. tc. 9. §-ában felsorolt esetek közé, és így a ref, egyházközség a végrendeletben neki szánt előnytől emiatt nem esik el. (Kúria 1915. dec. 7. Rp. I. 4246/1915. sz.) ¥ ¥ — Nem érdekelt tanú : község javára szóló végrendeletnél a községi jegyző vagy bíró, Magánjogi Dtár VII. 110.; kanonok mint a káptalan tagja a káptalan javára szóló végrendeletre nézve, Magánjogi Dtár V. 11., vagy ha a részesítés a káptalan kezelése alatt álló alapítvány javára szól, Magánjogi Dtár IV. 5.