Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 83 Ez a cél felperes telkére nézve nincs meghiúsítva az alperes panaszolt tényével, mert a \Y. utcán át, amely telke mellett vonul el, szabadon közlekedhetik. Ami pedig azt a felperes által szintén kiemelt körülményt illeti, hogy a parcellázási terv hatóságilag jóváhagyatott, s hogy a vitás birtokrészlet a telekkönyvben útnak van feltüntetve, ezeknek semmiféle jelentőségük .nincsen, mert nem vitás peres felek közt, hogy a vitás terület' alperes telekkönyvi tulajdona, tehát ha út is, nem közút, hanem csak magánút lehet, s mert a tervnek hatósági jóváhagyása nem szolgálhat akadályául annak, hogy ezt a tervet a parcellázó az annak alapján szerződők valódi sérelme nélkül meg ne változtathassák s az utcák céljára tervezett egyes területeket — ha azokra e célból szükség nincsen — másként ne hasznosíthassák, végre, mert az ingatlanok rendeltetését azoknak a telekkönyvben feltüntetett mívelési ága vagy egyéb minősége nem szabályozza. Mindezekből következik, hogy felperes azzal, hogy az utcának tervezett, de a megállapított tényállás szerint részben már a panaszolt háborítás előtt is mezőgazdasági mívelés alatt volt területen addig, míg őt abban alperes meg nem akadályozta — mint bárki más — gyalog és kocsival szabadon járt, kelt, nem gyakorolt szolgalomszerű úthasználatot, s alperes azzal, hogy az eladók magántulajdonában volt vitás területet megvásárolta és kizárólagos birtokába vette, felperessel szemben jogsértést el nem követett: következőleg felperes emiatt bírói jogsegélyre számot nem tarthat. * * = A ((tulajdonosi szolgalom» nálunk eddig ismeretlen alakulatát elismeri a ptk. tvjav. bizotts. szöv. 510. §. — A telki szolgalomra vonatkozó birtokvédelem előfeltételeire nézve 1. Dtár új f. IX. 100., XII. Hl., XIV. 81., 183., XXIV. 19. A «szoIga!omszerű» birtok közelebbi meghatározására I. a Mjogi Dtár IX. 195., 222. sz. és a köv. 47. sz. esetet. 47/. A telki szolgalom kereselileg is érvény esithető jogi érdekkel csak akkor bír, ha annak valamely gazdasági szükség, előny vagy célszerűség előmozdítása, illetve szolgáltatása a célja. — //. A bírói gyakorlat szerint a hosszas gyakorlat az esetben, ha ez csak a kötelezett félnek elnézésén, szívessé6*