Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

34 Magánjogi Döntvénytár. hagyó hagyatékára törvényes örökösödési igényt érvényesíteni jogosult: ezekből az indokokból a másodbíróság ítéletét helybenhagyni kellelt. = E határozat a 79. sz. polg. t. ü. h. továbbfejlesztésével kétségtelenné teszi, hogy a természetes gyermek anyjának összes rokonaival kölcsönös öröklési kapcsolatban áll. Bírói gyakorlatunknak ez irányú fejlődési folyamatát kimerítő részletességgel tárja fel dr. Plopu György nagyjelentőségű cikksorozata <iA törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében)) címmel az Erdélyrészi Jogi Közlöny 1914. évi 42—45. számaiban. Ugvanígy ítélt a Kúria 4801/1912. sz. a. (Plopu id. h. 317. oldal), valamint régebben 3291/1901., (5581/1903. és 6884/1904. sz. a. (id. h. 318., 313. oldal). Az ellenkező határozatokat I. Mjogi Dtár I. 123., 135., IIF. 7., V. 49., 137. sz. a. — Ugyanezt az elvet vallja a ptk. tvjav. 213. §. 30. A szülő áltál gyermeke részére vásárolt ingatlan esetében nem maga az ingatlan, hanem a szülő által kifizetett vételár tekintendő ági vagyonnak. (Kúria 1914 november 12. 2095/914. P. sz. I. p. t.) A budapesti kir. tábla: Felperesnek a kötelesrészre való igényét másodrendű alperessel szemben 200 K-ban megállapítja. Indokok: A p-i hagyatéki ingatlan tekintetében, mely része azon ingatlannak, melyet felperesnek a fiainak s ezek közt az örökhagyó H. J.-nak vett, meg kellett állapítani annak ági minőségét ; mert ez az ingatlan az apáról visszteher nélkül szállott a fiúra (örökhagyóra) s nincs adat arra, hogy ezen ingatlan vételára, illetve a vételárra kölcsön kapott összeg visszafizetésére felperes nem a saját pénzét fordította volna; és mert öröklött (ági) vagyon természetevei bír minden oly vagyon, amelyet a szülők az örökrészbe beszámítandóan ellenérték nélkül juttatnak gyermekeiknek. Ezek szerint ez a hagyatéki ingatlan oly vagyonnak lévén tekintendő, melynek értékéből — leszármazók hiányában — felperes mint az örökhagyó apja, akit ugyanebben a vagyonban végrendelkező nem létében törvényes öröklés illetne, az idézett tk. szab. I. R. 10. és 7. §-ai szerint kötelesrészt követelhet: erre az ingatlanra felperesnek kötelesrészre való igényét a másodrendű alperessel szemben, akinek az ingatlan végrendeleti öröklés címén bíróilag átadatott, meg kellett állapítani. A kötelesrész összege, minthogy az ági ingatlan örökhagyó elhalálozásakor