Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 33 2Í). A törvénytelen gyermeket, anyja előbb történi elhalálozása esetében, a képviseleti elv alapján törvényes örökösödési jog illeti anyja oldalrokonai után is ép úgy, amint viszont ezeket a törvénytelen gyermek után a törvényes örökösödési jog szintén megilleti. (Kúria 1915. január 13. 2488/1914. P. sz. I. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A magyar törvényes örökösödési jog alapja a vérközösség, mely kölcsönös és viszonos örökösödési jogosultságot biztosít a vérközösségi kapcsolatban levő rokonok közt az ágak és izek közelsége szerint s a képviseleti elv alkalmazásával, melynél fogva az elhalt jogosult helyébe a vérségi örökösödési kapcsolatba a legközelebbi izörökös lép be. Az állandó bírói joggyakorlatban nem kétséges többé, hogy a törvénytelen gyermeknek anyja után, és az anyának törvénytelen gyermeke után törvényes örökösödési joga van. Ennek az elvi álláspontnak érvényesülésével nem lehet elzárkózni az elől sem, hogy régi szokásjogunknak az az álláspontja, mely a törvénytelen születéssel azt a joghátrányt kötötte egybe, hogy az ilyen gyermek anyjának családja köréből is kizáratik, noha ahhoz kétségtelen vérségi kötelék fűzi, ma már fenn nem tartható, annál kevésbbé, mert ez a joghátrány azzal a jogképtelenséggel állott szoros összelüggésben, mely, régebben a törvénytelen gyermeket sújtotta. Ha pedig régi szokásjogunknak jelzett álláspontja többé fenn nem tartható, ebből az következik, hogy a törvénytelen gyermeket, kit az anyjával való vérségi közösségnél fogva ugyanez a kötelék csatol az anyai rokonokhoz, anyja előbb történt elhalálozása esetében, a képviseleti elv alapján törvényes örökösödési jog illeti anyja oldalrokonai után is ép úgy, amint viszont ezeket a törvénytelen gyermek után a törvényes örökösödési jog szintén megilleti. Minthogy pedig a másodbíróságnak a m. kir. Kúria által is elfogadott ténymegállapítása szerint a felperes az örökhagyó előtt 1904. évben elhalt anyjának, 6. Rozáliának törvénytelen gyermeke, ki tehát az örökösödési kapcsolatban anyját képviseli, s ezen az alapon anyja nővére, özv. S. Mihályné B. Erzsébet örökMagánjogi Döntvénytár. IX. 3