Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

10 Magánjogi Döntvénytár. 8. A megölt egyénnek tartásra jogosult hozzátartozói a tettestől nem követelhetnek kártérítést, ha tényleges kárt nem szenvedtek. (Kúria 1914. ápr. 29. 1387/1914. P. sz. VI. p. t ) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel egészben elutasítja s a per és fellebbezési költséget a felek közölt kölcsönösen megszünteti. Indokok : Az 1878 : V. t.-c. 292. § ának abból a rendelkezéséből, hogy gyilkosság és emberölés esetében, ha a megöli után oly személyek maradtak, kiknek tanásáról gondoskodni köteles volt: azok részére megfelelő kárlérítés is megítélendő, fogalmilag következik, hogy az ily hátramaradott személyeknek e címen csak valóságos kár felmerülte esetében van követelési joguk, de nem követelhetnek kártérítést akkor, ha tényleges kárt nem szenvedtek, valamint, hogy valamely a jövőben elérhető vagyonszaporulat megtérítését sem igényelhetik. Minthogy pedig a per adatai szerint a felperesek jogelőde, akit az alperes fosztott meg életétől, családját az ingatlanainak jövedelméből tarlotta fenn és a gazdálkodás vezetésén kívül nem íolytatott olyan személyes tevékenységet, amelynek jövedelmétől a felperesek, jogelődüknek elhalta folytán elestek volna, és a közös szakértő véleménye szerint a felperesek jogelődének, elhaltával kapcsolatban a gazdaság jövedelmének csökkenése nem vehető észre és meg nem állapítható, s az elsőbírósági ítélet helyes megállapítása szerint a felperesek jogelőde elhaltakor az utána maradt vagyon többet jövedelmezett, mint amennyi a család fenntartására szükséges volt: nyilvánvaló, hogy jogelődüknek elhalla folytán a felpereseknek tényleges anyagi kára nincs; az pedig, hogy a felperesek az abból várható anyagi előnytől foszlattak meg, hogy jogelődük szorgalmával a vagyonát még gyarapíthatta volna, az előlkifejtettek szerint a kereseti igény jogosságát meg nem állapíthatja. Ezért mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatása mellett felperesek keresetükkel elutasíttattak. Minthogy azonban az alperes a felperesek jogelődét életétől megfosztotta és csak e perben tisztáztatoti az, hogy a felpereseket azért anyagi kárpótlás nem illeti, a felperesek pervesztessége dacára, e részben is mindkét alsóbírósági ítélet megváltoztatása