Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. kel az ő megkárosításával adósának oly vagyona vonatik el, amelyre követelésének keletkeztekor, mint kielégítési alapra igényt tarthatott. A másodbíróság vonatkozó indokolása szerint helyesen állapította meg, hogy a felperes nő- és gyermektartási követelése már fennállott akkor, amikor adósa: Sz. Miklós a . . . sz. telekjegyzőkönyvekben felvett ingatlanait K. Anloniéra átruházta s hogy ez a B) /. és C) '/". alatti szerződésekben kitett 2000 K vételárát meg nem fizette. A Sz. Miklós javára állítólag kikötött tartás sem fogadható el az ingatlanokért adott ellenértéknek, — mert a szakértők véleménye szerint évi 470 K-t jövedelmező ingatlanoknak az átruházó tartásáért történt átruházása ajándékozásnak tekintendő s mert az sincs bizonyítva, hogy K. Antonie a kiskorú Sz. Mariska tartását és nevelését az ingatlanok ellenértékeképen vállalta el. Minthogy a felperes nyilván károsodásnak van kitéve annak következtében, hogy Sz. Miklós ingatlan vagyonát K. Anlonie-ra ellenérték nélkül átruházta s az ebből eredhető kárért az alperes is felelősséggel tartozik azért: mert a telperesi követelés fedezeti alapjául szolgált ingatlanoknak most ő a tulajdonosa s neki mint Sz. Miklós testvérének és K. Antonie nejének kétségtelenül tudomása volt a felperes megítélt követelésének fennállásáról, ennélfogva az alperest a nyilvánkönyvbe helyezett bizalom nem védi; minthogy a per adataiból valószínű, mikép az egyenes adós Sz. Miklós ingatlanai átruházása folytán vagyontalan lett és ezzel szemben az alperes nem bizonyította, hogy nevezett oly vagyonnal rendelkeznék, melyből a felperes követelése beha|lhaló volna: a másodbíró*ág ítéletét, mely szerint az alperes annak tűrésére köteleztetett, hogy a felperes követelését az alperesnek ajándékozott ingatlanokra vezetendő végrehajtás utján kielégítse, az Optk. 983. §-nak (elhívásával helyben hagyni kellelt. 119. A végrehajtást szenvedettnek hitelezője jogosítva van az igénylővel szemben kifogás útján megtámadni az igény alapjául szolgáló jogügylet hatályosságát akkor, midőn a jogügylet megkötése következtében a fedezeti alap elvonásával károsodott, s az ügylet megkötése körül az igénylőt rosszhiszeműség ter-