Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

108 Magánjogi Döntvénytár. indokok: Alperesek még a felperesek jogelődjétől, özv. S. Aladárnétól haszonbérelt ingatlanokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül alhaszonbérletbe adták. Az alperesekkel kötött szerződés 18. pontja értelmében a tulajdonost (felpereseket) a haszonbéri szerződés pontos teljesítésének szempontjából felügyeleti és ellenőrzési jog illeti meg és a tulajdonos ezt a jogot akár személyesen, akár megbízottja által gyakorolhatja, és haszonbérlő köteles az ellenőrzést gyakorló egyénnek, valamint fogaiának teljes ellátást adni, és amennyiben fogatra van szüksége, fogatot rendelkezésére bocsátani. Felperesek az elsőrendű felperes részéről kellő meghatalmazással ellátott Gy. Józseí cukorgyári napszámost, ki azelőtt egy nagy terjedelmű bérleli gazdaságban béresgazdaként volt alkalmazva, az ellenőrzés gyakorlása végeit 1913. évi november hó 30-án és december hó 4-ik napján elküldölték, aki e célból a szavatosként szereplő S. Adolfnál jelentkezelt is, de S. Adolf mindkét ízben az ellenőrző közeget el nem fogadia és ennek az ellenőrzést meg nem engedte, sőt a H •/• alatti levél szerint még a felpereseknek szerződésileg is fenntartóit ezt a jogát elismerni sem akarta. S. Adolf alhaszonbérlő felperesekkel szemben jogilag alpereseknek meghatalmazottjaként jelentkezik, következőleg ebben a vonatkozásban elkövetett cselekményeiért felpereseknek alperesek tartoznak felelősséggel. Igaz ugyan, hogy a haszonbéri szerződés rendén kifejezetten nem köttetett ki, hogy felperesek a haszonbéri szerződés 18. pontjában írt feltétel megszegése esetén a haszonbérleli viszonyt megszüntetni jogosítva vannak, de minthogy ez az ellenőrzési jog a tulajdonost jogszabály szerint szerződési kikötés nélkül is feltétlenül megilleti, és ennek a jognak gyakorol hatása a haszonbérbeadónak kétségen kívül fontos gazdasági érdekében állván, a haszonbérlő ennek a fennebbi tényállás szerint meghiúsításával nyilvánvalóan a szerződésnek oly lényeges fellételét szegle meg, ami felperes tulajdonosokat a haszonbérleti viszony megszüntetésére feljogosítja (hasonló határozat 1905. G. 575. sz.), és a per eldöntésénél a kereset alapját képező jogalkotó tények lévén irányadók, ezt a jogi álláspontot nem ronthatja le és 8. Adolfnak a tényállásban jelzett cselekvényét nem mentheti a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott az a körülmény, hogy az ellenőrzési jog gyakorlását felperes levele okozta felháborodásában nem engedte meg és hogy a per folyamán felpereseknek emlílett jogát elismerte és azt ezulán tűrni ígérte. * * - V. ö. Dtár IV. III. k. 233. sz.