Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 103 9<>. .1 bírói gyakorlat szerint mindaddig, míg a kisajátítási terv hatályban van, az annak alapján folyamatba tett kártalanítási eljárás sem egyik, sem másik érdekelt félnek egyoldalú kérelmére meg nem szüntethető. (Kúria 1914 okt. 28. 5081/914. 1\ sz. VII. |>. t.) ¥ * — Más, ha maga a kisajátítási jog megszűnik : Mjogi Dtár IX. k. \K ^z. 97. Baleseti kártalanításnál az alperes fizetési kötelezettségének feltétele az, hogy a felperes az egyes járadékrészletek lejáratakor életben legyen, s mint* hogy ezt a feltételt igazolni felperesnek áll kötelességében, az alperes kérelmére az ítéletben kimondandó, hogy az alperes az egyes járadékrészleteket csak a felperes életbenlétének igazolása ellenében tartozik kifizetni. (Kúria 1914. október 28. 1106/1914. P. sz. VI. p. t.) * * — V. ö. nyugdíjra nézve Dtár új f. XXIV. k. 85. sz. 98. A kártalanítás szempontjából a mozgópostai alkalmazottat ezen szolgálata után megillető óra- és éjjeli pénz-kereset a fizetés természetével bírónak lévén tekintendő, az szintén egész összegében és nem csupán valamely részében veendő a kártérítés mérve meghatározásánál alapul, és pedig annál inkább,