Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

102 Magánjogi Döntvénytár. történő változás a jelzálogjog elévülését meg nem szakítja. (Kúria 1915. márc. 2. 3871/914. P. sz. V. p. t.) - Dlár III. f. XIX. k. 181. sz. 94 A hitelező irányában egyetemlegesen kötelezett adóstársak közül az, akitől a közös tartozásból nagyobb összeg hajtatott be, mint amennyi őt a közte és adóstársa között fennállott jogviszony szerint terhelte, a megfelelő többletösszegnek a megtérítését attól az adóstárstól követelheti ugyan, aki saját aránylagos tartozását le nem fizette, illetve aki helyett a többlet-összegre nézve a hitelező javára a fizetés teljesíttetett, de az egyetemlegesen kötelezett adóstársnak erre vonatkozó személyes jogát ennek egy másik hitelezője azon az alapon, hogy későbbi rangsorozattal biztosított követelése a jelzálog vételárából nem fedeztetett, külön magán, avagy bírói átruházás nélkül nem érvényesítheti, mert e hitelező s az előző rangsorozattal biztosított hitelezőnek adóstársa között jogviszony magából abból a körülményből még nem keletkezett, hogy e hitelező az egyik adóstárs ingatlanaira későbbi rangsorozattal zálogjogot szerzett. (Kúria 1914 október 27. 1176/1914. P. sz. IX. p. t.) 95. Bányatelek haszonbérlete a bányatelekkönyvbc történt bejegyzés által nem válik olyan joggá, amelyre telekkönyvi bejegyzés útján zálogjog volna szerezhető. (Kúria 1914. nov. 17. 3203/914. P. sz. V. p. t.)