Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 69 fejét illeti ugyan, elhatározásainál azonban feleségének ellenvetéseit méltányos figyelembe kell vennie. Ellenkező esetben a férj döntő szavával visszaél s elhatározása nem kötelezi a feleséget. A feleségnek az az ellenvetése, hogy a vele összeférni nem tudó menyüknek a közös lakásban való maradása a házassági életközösségnek zavartalan folytatását lehetetlenné teszi, kétségen kívül olyan, amelyet a férj méltányosan figyelembe venni köteles, mert a feleség a férjjel csak olyan lakásban köteles a házaséletet folytatni, amely a békés házassági életközösséget biztosítja. A felperes tehát visszaélt döntő szavával akkor, amikor az alperes kérelmére a menynek a peres felek közös lakásából való eltávolítását megtagadta. Felperesnek ez a vétkes cselekedete jogos okul szolgált alperesnek arra, hogy a házassági életközösséget a felperessel megszüntesse. Es miután felperes a bírói határozatban megszabott záros határidőben sem távolította el menyét a közös lakásból, sem a peres felek részére más lakást nem bérelt, holott ezt a perben alperes által állított s felperes által nem tagadott vagyoni viszonyai megengedik: alperes a bírói határozatnak jogos okból nem telt eleget. Ezért felperest keresetével a kir. Kúria is elutasította A perköltséget azonban — az alsóbírósági ítéletek e részben való megváltoztatásával — a fenntartott házasságból származható életközösségre tekintettel kölcsönösen megszüntette. * ¥ = Plk. tvjav. 25. §. Hasontó tényállások: Dtár IV. foly. II. 236., 237., 241. Mjogi Dtár IV. 129. sz. 58. /. A házastárs nem kényszeríthető arra, hogy az életveszély állandó érzelével és tudatában életközösséget folytasson azzal a férjjel, aki betegségének veszélyes jellegét ismerve és tudva, azt elhallgatta. — //. Ha a férj az atyja beleegyezésével, ennek háztartásába viszi nejét és egész tevékenységét atyja gazdaságában érvényesiti, akkor a különélésre kényszerült vétlen nő eltartásáért az apa is egyetemlegesen felelős.