Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

70 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1914. nov. 18. 1914. G. 143. sz. II. p. t.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Az alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében tényállásként állapította meg, hogy kisk. V. V. másodrendű alperes (a férj) eskór (epilepsziá)-ban szenved és szenvedett már a felperessel (a feleséggel) megkötött házassága előtt is, hogy alperesek ezt a körülményt a felperes előtt eltitkolták, tehát íelperes a házasságkötéskor erről tudomással nem bírt; az orvosszakértők véleménye szerint másodrendű alperes ön- és közveszélyes beteg, mint ilyen a házasélet folytatására alkalmatlan, amiből a kir. törvényszék — a kir. Kúria által is elfogadott — azt a ténybeli következtetést vonta le, hogy a felperesre nézve a házasélel folytatása veszéllyel jár. Az a ténykörülmény, hogy felperes az alperes férj betegségéről a házaságkötés előtt tudomással nem bírt és így csak a házassági együttélés idejében szerezhetett és szerzett tudomást arról, hogy férje súlyos beteg és hogy ez a betegség oly természetű, amely a felperes nőre nézve a házassági egy üttélés lehetőségét kizárja, mert állandó veszélyt rejt vele szemben, amire — a betegségnek eltitkolása folytán — előkészülve nem volt és nem lehetett: kétségtelenül jogos okul szolgál a felperes nőnek arra, hogy férjével az életközösséget megszakítva különválva éljen; mert még a házastárs sem kényszeríthető arra, hogy az életveszély állandó érzetével és tudatában életközösségei folytasson azzal a férjjel, aki betegségének veszélyes jellegét ismerve és tudva, azt elhallgatta, és személyi tulajdonságaira nézve leendő házastársát megtévesztette, házasságkötésre bírta, hololt a házassági életközösség, folytatására épen betegségének veszélyes volta miatt teljesen alkalmatlan. Anyagi jogszabály, hogy a jogos okból különválva élő nőt a férj külön is eltartani köteles. Minthogy a felperesnek az alperesek részéről való visszahívása — az adott körülmények között — a per eldöntésére befolyással még beigazolás esetén sem bír: a fellebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a másodrendű alperest ideiglenes nőtartás fizetésére kölelezte. Megállapította további tényállásként a fellebbezési bíróság azt is, hogy a kiskorú másodrendű alperes atyjának, az elsőrendű alperesnek beleegyezésével nősült és nejével együtt a házasság megkötése óta az elsőrendű alperes háztartásában él, ennek beleegyezésével költözött oda nejével együtt és egész tevékenységét atyja gazdaságában érvényesíti. Anyagi jogszabály, hogy ha a férj az atyja beleegyezésével,