Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

20 Magánjogi Döntvénytár. 15. Tehermentes lejegyzést a jelzálogos hitelező hozzájárulása nélkül nem lehet elrendelni, akkor sem, ha a hitelező meghallgatás végett megidéztetvén, meg nem jelent. (Kúria 1913. októberi. 5072/1912. P. sz. V. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróságnak azt a végzését, mely szerint a b—i 9133. sz. ingatlanból a kisajátítási egyezségben megjelölt 87 négyszögöl közterület céljára új betétbe való átvezetéssel, a teher átvitele nélkül lejegyeztetni rendelletett, megváltoztatja akképpen, hogy emez ingatlant a m. takarékpénztár javára bekeblezelt zálogjog, mint teher átvitelével, egy újonnan nyitandó betétbe átvezetni s ott arra a tulajdonjogot Budapest székesfőváros közönsége javára bekebelezni rendeli; mert a m. takarékpénztár részéről törlési engedély nem mutattatott be, ily törlési engedély, vagyis a hitelező kifejezett beleegyezésének hiányában tehermentes lejegyzés az 1479. sz. végzésre figyelemmel sem volt engedélyezhető; minthogy a hitelezőnek a tehermentes lejegyzéshez, mint az elmaradásnak jogkövetkezményéhez fűzött figyelmeztetéssel való idézése sem foghatott helyet; következőleg a tehermentes lejegyzés elrendelhető nem lévén, a 87 négyszögöl ingatlanra a tulajdonjognak új betétbe való átvitele és a teher átvezetése mellett való bekebelezése volt elrendelhető (1912 július 4179/912. P. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbírósági végzést megváltoztatja és Budapest székesfőváros közönségét az alsóbíróságok végzésében megjelölt birtokrészlet tehermentes lejegyzése iránti kérelmével elutasítja. Indokok: Budapest székesfőváros közönsége a kérvényben megjelölt birtokrészlet egy részének közterület céljára leendő lejegyzését kérte, amely kérelem másként, mint tehermentes lejegyzéssel, ahogy kéretett is a bejegyzés — nem teljesíthető. Ehhez képest a másodbíróságnak a rendelkezése, mely szerint az említett részletnek a bejegyzett tehertétel átvitelével egy új telekkönyvi betétbe való átvitelét rendelte el, meg nem állhat. De nem volt hely adható a tehermentes lejegyzés iránti kérelemnek sem; mert az 4885. évi december hó 15-én kibocsátott telekkönyvi rendelet 56. §-ának d) pontja értelmében, amenynyiben a jelzálogos hitelezőnek a lejegyzéshez való beleegyezése nem igazoltatott, a jelzálogos hitelező meghallgatása csak avégből engedhető meg, hogy megállapítható legyen, vájjon a lejegyzés