Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
132 Magánjogi Döntvénytár. jusson, úgy amint a megosztás a perben történi: a per a nevezett jelzálogos hitelező perbevonása nélkül is elbírálható. Alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy a megoszlás időelőttiség okából nem volna eszközölhető azért, mert a megosztani kívánt ingatlant ő és neje közösen szerezték, a közszerzeményi vagyon megosztását pedig a házastárs a házasság tartama alatt nem követelheti, annak használatát tehát jelen esetben alperestől mint férjétől az ő neje és felperes mint ennek jogulóda el nem vonhatja, mivel a felperes, aki az alperes nejének a testvére, az alperes nejének jutalékát alperes eme jogának a meghiúsítása végett szerezte volna meg. Alaptalan ez a kifogás azért, mert bár a csatolt telekkönyvi betét hit. másolata szerint a kereset tárgyát képező ingatlant az alperes és neje közösen vették : a tulajdonjog egyenlő arányban lett, az alperes és neje javára bekebelezve, a tulajdonjog bejegyzésével pedig mindenik társtulajdonos korlátlan, és mindenki ellen, tehát saját tulajdonostársa ellen is érvényesíthető jogot szerez, mellyel szabadon rendelkezhetik s így kétségkívül megilleti az a jog is, hogy a tulajdonközösség megszüntetését követelhesse, amely jogának az érvényesítése ellen nem szolgálhat akadályul az, hogy a tulajdonostársak egyszersmind házastársak, és hogy a házassági kötelék közöttük felbontva nincs; következéskép az utóbbi körülményt az alperes a tulajdonközösség megszüntetése ellen alaposan abban az esetben sem vethetné ellen, ha az ingatlan fele még a neje telekkönyvi tulajdonát képezné és az lépne fel ellene perrel a tulajdonközösség megszüntetése iránt, annál kevésbbé vetheti alaposan ellen a felperessel szemben, aki az alperes nejétől ennek jutalékát megszerezte, és aki most már az alperesnek a telekkönyvi tulajdonostársa. Ezeknél az okoknál fogva és ezekkel nem ellenkező indokai alapján a másodbíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét helyben kellett hagyni. Az ítéletnek a perköltségre vonatkozó részét az elsőbíróság ítéletére kiterjedő hatállyal a rendelkező rész szerint részben azért kellett megváltoztatni, mert a tulajdonközösség megszüntetése a tulajdonostársak közös érdeke, amiből következik, hogy a tulajdonostársak csak azokat a költségeket viselik közösen, amelyek a megosztás szempontjából mindenik íél érdekében szükségesek voltak, azonban azokat a költségeket, amelyek a saját érdeküknek képviseletével felmerültek, a tulajdonostársak mindenike rendszerint a sajátjából viseli. Jelen esetben csak a szakértői szemlével felmerült, 332 K 90 f.-t kitevő költség tekinthető oiyan költségnek, amely a megoszlás szempontjából mindkét léi érdekében szükségkép felmerült, mert a helyes megosztás szempont'
