Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Magánjogi Döntvénytár, 7!) visszatartotta ós azt felperesnek kiadni nem akarta s ennélfogva helyes a másodbíróságnak az a megállapítása, mely szerint a perindítás idején íelperes a kereseti zongorára vonatkozó és elsősorban annak kiadására irányuló igényéi más módon, mint perrel még nem érvényesíthette. Ezek alapján tehát elsőrendű alperesnek felperes irányában való kártérítési kötelezettségét az alsóbíróságok ítéletének megváltoztatásával meg kellelt állapítani. Mert a most kifejtettek szerint kétségtelen, hogy elsőrendű alperes a zongora végrehajtási lefoglalása előtt a jelen keresetből már tudomást nyert arról, hogy a zongora kiadását felperes, aki azt a harmadrendű alperes által taneszköz gyanánt való használás céljából ennek bérbe adta, a maga részére igényli és a kereset folytán tudnia kellett azt is, hogy a szóbanforgó zongora, mint a harmadrendű alperes taneszköze, joghatályosan végrehajtás alá nem vonható, de egyidejűleg tudomást nyert arról is, hogy íelperes elsőrendű alperest a hátralékos házbérre nézve bíróilag elfogadott letéttel biztosította ; elsőrendű alperes tehát ezek után már nem járt el jóhiszeműen akkor, amikor a jelen kereset kézbesítése után felhasználva a sommás perben hozott ítéletet és annak alapján a kielégítési végrehajtást foganatosítva, a felperes tulajdonát képező és végrehajtás alá nem vonható zongorát végrehajtásilag lefoglallatta és a jelen per adatai szerint a végrehajtásról nem értesített, s így az ellen előterjesztéssel nem is élhető felperes jogainak sérelmével 1910. évi január 5-én bírói jogsegéllyel eladatta. Minthogy a fennforgó körülmények közölt, s a jelen kereset megindítása után a jelen perben hozandó határozatra tartozott annak eldöntése, hogy a zongora kiadását, esetleg a ki nem adásból származó kárának megtérítését felperes az elsőrendű alperestől jogosan követelheti-e: a jelen esetben közömbös az, hogy a később foganatosított végrehajtási eljárásban az előterjesztés jogorvoslata nem használtatott. Ennélfogva a nyílván rosszhiszeműen eljárt elsőrendű alperesnek, ki a zongora elárvereztetése által felperes jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsértette, e!>ből eredő kártérítési kötelezettségét felperessel szemben, ki a zongorának a fentebbiek szerint jogos tulajdonosa volt, megállapítani kellett. 61. A sajtóvétségért a szerző ellen kiszabott pénzbüntetést elsősorban a hírlap biztosítékából kell levonni és a hírlap kiadója a levont összeg megtéri-