Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

(12 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1913. dec. 16. 1503/1913. P. sz. V. p. t.) A nagyváradi kir. törvényszék: Alpereseket kötelezi stb. Indokok: Tény az, hogy az o—i ingatlanok tele Sz. S., lele pedig felperesek és kiskorú Sz. R. nevén állanak, illetve, mivel kiskorú Sz. R. elhalt, ennek jutaléka is telpereseket illeti öröklés címén; az ingatlanokat G. 1., 2., 3. sz. alatt a li-i takarékpénztár javára bekebelezett, azonban alperes által magához váltott, tehát rá engedményezett 13,000 K zálogjogból 7000 K s járulékai terheli. Sz. S. telekkönyvi társtulajdonosnak a nevén álló felerésze elárvereztetvén, a sorrendi tárgyaláson alperes fennálló követelésére, bár 20,000 K vételár folyt be, mi sem soroztatott, hanem követelésének teljes kielégítését a felperesnek nevén álló félrészből kívánta szorgalmazni. Felperesek kereseti kérelme az, hogy annak megállapítása mellett, hogy felperesek mint dologi adósok az alperes által megszerzett s még fennálló 8058 K követelésből csak a felét tartoznak megfizetni, mivel a másik felerészre a Sz. S. jutalékából tartozott volna alperes a végrehajtási törvény 190. §-a alapján kielégítést szerezni s mivel felperesek a rájuk eső 4029 K-t s árverési költséget kifizették, illetve bírói letétbe helyezték s ezek alperesnek ki is utaltattak, alperest törlési engedély kiadására, vagy a zálog törlésénék tűrésére stb. kérték kötelezni. Alperes azt vitatta, hogy Sz. S. és a felperesek neki egyetemleges adósai: s így jogában állott követelését bármelyik adósával szemben egészben érvényesíteni. A végrehajtási törvény 190. §-ának az a rendelkezése, hogy a hitelező azon esetben, hogy ha a jelzálogilag biztosított követelése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, a vételárból egészben vagy részben leendő kielégítését kívánhatja, a hitelezőt csak arra jogosítja fel, hogy a hitelező követelésének kielégítését egészben kívánhassa, vagy ha ezen jogával élni nem akar, minthogy a követelésének biztosításául szolgáló ingatlannak csak a felerésze árvereztetett el: követelésének arányos, tehát a jelen esetben felerészben való kielégítését szorgalmazza; arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanának vételárából leendő kielégítéséről lemondva, kielégítését egészben a másik adóstárs — a felperesek — még el nem árverezett ingatlanának vételárából követelhesse, a törvény fenti intézkedése a hitelezőt fel nem jogosítja, annál kevésbé, mivel azáltal a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék. Az idézett §. második bekezdése szerint is az egyidejűleg elárverezett több telekkönyvi jószágtestre bejegyzett követelések a kielégítési sorrendbe azon megjegyzéssel