Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Magánjogi Döntvénytár. 63 veendők fel, hogy amcmmhen az árfelosztás egyidejűleg történik, azok a követelések, melyeknek teljes kielégítése aránylagos megoszlás melleit is teljesíthető, a vételárból aránylag lesznek kielégítve ; és ugyanezen lételes jogszabály áll azon jelzálogi követelésekre is, amelyek valamely közös ingatlannak több tulajdonostársát, illetve hányadát terhelik; már pedig az egyetemleges adóstárs azáltal, hogy ingatlan jutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha ingatlan jutaléka adóstársának ingatlan jutalékával egyidejűleg került volna árverés alá. Tekintve pedig, hogy alperes követelése felerészének a Sz. S. jutalékából való kielégítését nem szorgalmazta, alperes a felperesek ingatlan jutalékából csak aránylagos felerészére szorgalmazhat kielégítést s mivel azt a bírói letétből megkapta, alperes a törlési engedély kiadására vagy a zálogjog törlésének tűrésére volt kötelezendő. Kötelezendő volt az árverési költség visszafizetésére is stb., slb. (1912. július 12. 13,697/912. sz.) A nagyváradi kir. tábla: A felpereseket az árverési költség visszatérítése iránti keresetükkel elutasítja, egyebekben az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesek nem bizonyították, hogy az alperesi követelésnek általuk megtérítendő felerész összegével az árverésnek június 18-án történt kérése előtt az alperest készpénzben való fizetéssel megkínálták volna; alperes tehát az árverést jogosan kérelmezhetvén, annak kérési költségeivel nem terhelhető. Egyebekben az elsőbírósági ítélet helybenhagyandó volt indokaiból és azért, mert a végrehajtási törvény azzal, hogy a kielégítésre fordítható vagyonalapot és ennek az érdekeltek közt való megosztási mó' ozatait szabályozza, nemcsak a hitelező érdekeit védi, hanem főleg a végrehajtás kényszere alatt álló feleknek az anyagi végromlástól való lehető megóvását is célozza; a különböző érdekek összeegyeztetésének eme kettős nézőpontjából vizsgálandó a végrehajtási törvény 190. §-ának ama rendelkezése is. amely az egyetemleges kötelezettség szabályainak az egyetemleges zálogjoggal terhelt ingatlanok társtulajdonosaival szemben való merev alkalmazásától eltekint s a hitelezőt a kielégítésre szolgáló vagyonalap mikénti felhasználása tekintetében az aránylagos kielégítés kötelező igénybevételére utalja; mert a végrehaj lási törvény egész szellemével ellenkeznék az az értelmezés, amely jogsegélyt nyújtana ahhoz, hogy — igen gyakran — pusztán nyereségre irányuló hitelműveletek pénzügyi sikere érdekében a végrehajtást szenvedő a hitelezők részéről való felesleges zaklatásnak vagy épen kizsákmányolásnak létessék ki, (1912. dec. 23. 2624/912. sz.)