Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 9 az örökhagyónak azon rendelkezése, mely által az örökösnek vagy hagyományosnak valamely haszontóli megfosztás fenyegetése alatt a végrendelet megtámadását megtiltja (clausula cassatoria) csak azon esetben nem bir hatálylyal, ha csak a végrendeletnek valódisága vagy értelme vétetik kérdés alá ; az ily értelmű rendelkezés tehát törvényileg tiltott teltételnek tekinthető nem lévén, a rendelkezés semmiségét maga után nem vonja s nem eredményezheti ezt az sem, hogy az örökhagyó által a megtámadás tilalmával kapcsolatba hozott vagyoni hátrány nem a megtámadóknak saját személyét sújtaná, mert a rendelkezés akkor sem azonos a törvényileg tiltott feltétellel. Az örökhagyónak fiókvégrendelete tehát a felperes által felhozott ezen alapon érvénytelennek ki nem mondható. * -K = V. ö. Magánjogi Dlár V. 199., VI. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 7. /. Az örökhagyó végrendeletében csupán egyes vagyontárgyakról intézkedett, melyekre nézve különkülön megjelölte, hogy kinek részére kívánja hagyni. Ezenfelüli vagyonáról nem rendelkezett s általános örököst sem nevezett meg. Ilyen esetben a hagyatékban maradt mindazon vagyontárgyakra nézve, melyek végrendelkezés tárgyát nem képezték, a törvényes öröklésnek van helye. — //. Az ági vagyon csupán az esetben követelhető természetben, ha az a hagyatékban megvan, ellenben nincs helye annak, hogy a hiányzó ági vagyon helyeit a hagyatékban levő hasonló minőségű ingatlan természetben adassék ki az ági örökösnek, hanem az örökhagyó által elidegenített ági vagyon helyeit annak eladási ára illeti meg őt. (Ouria 1912 november 20. 1962/912. sz. a. 1. p. t.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az örökhagyó végrendeletében csupán egyes vagyontárgyakról intézkedett, melyekre nézve külön-külön meg-