Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár. Abból, hogy a végrendelet az ulóöröklés tárgyát képező vagyont közelebbről nem határozza meg s nem azt mondja, hogy az ulóörökösök a korábban elhunyt házasfél ulán maradt vagyont is a maga egészében öröklendik, hanem általában csak azt, hogy utóöröklés tárgyát a később elhalálozó házaslárs hagyatéka képezi, továbbá, hogy ezzel kapcsolatban a végrendelet utolsó mondata a túlélő házastársnak ugy a szerzett, mint az öröklött vagyonra nézve az utóörökös-rendelés mellett is a tulajdonjog gyakorlása tekintetében szabadkezet enged s a végrendeletben jelzett szerzett és öröklött vagyon alatt a túlélő házastársnak saját, illetve elhalt házastársától öröklött vagyona értendő, megállapítható, hogy az örökhagyó utáni utóöröklés tárgyát nem a hagyatéka, mint ilyen, hanem a hagyatéknak az az állaga képezi, amelyben az majd az alperes által időközben netán eszközölt változások (növelés vagy csökkenés) következtében az alperes halálakor jelentkezni fog, de megállapítható az is, hogy az utóöröklési jognak a felperes részére való biztosításának sincs helye, mert a biztositást az utóöröklési jog tárgyát képező vagyon bizonytalan volta s az is lehetetlenné teszi, hogy a biztosítás alperest a végrendeletben részére kikötött szabad rendelkezési jogban gátolná s a neje hagyatékának egyszerű haszonélvezőjévé tenné. (1911 febr. 28. 1203/911.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1912 febr. 5. 1286/911.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A házastársak által készített közös végrendelet tartalmából helyesen vonta le az elsőbiróság azt a jogi következtetést, hogy felperesnek utóöröklési joga arra a vagyonra van szorítva, amely az utóöröklés esetének beálltakor az örökségből még meg lészen (fidei commissum eius quod supererit), ezért és annálfogva, hogy a végrendelet 4. pontjának utolsó bekezdései akként rendelkeztek, hogy a végrendelet intézkedéseivel a túlélő házastárs szabad rendelkezési joga korlátozást nem szenvedhet, miáltal az ulóöröklési jog biztosítását kifejezetten is kizárták, nyilvánvaló, hogy felperes utóöröklési jogának biztosítását nem követelheti. = V. ö. a 2. sz. esettel és jegyzeteivel.