Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

6 Magánjogi Döntvénytár. 4. Abból a körülményből, hogy az 1876. évi XVI. tcz. 21. §-a szerint a közvégrendeletekre az 1874. évi XXXV. tcz. szabályai alkalmazandók; továbbá abból a körülményből, hogy az utóbbi törvény 82. §-a csak két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenlétét kívánja meg a végrendelkezésnél, végül ugyanezen törvény 70. §-ának abból a vagylagos rendelkezéséből, hogy az eljáró kir. közjegyző az előtte ismeretlen ügyfél személyazonosságáról nemcsak általa ismert két tanú bizonyságából, hanem egyéb teljes hitelt érdemlő adatokból is meggyőződést szerezhet magának, okszerűen következik, hogy a kir. közjegyző által felvett végrendelet ügyleti tanúinak a vég rendelkezőt személyesen ismerniök nem szükséges. (Ouria 1912 november 12. 1891/912. sz. a. 1. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1876. évi XVI. tcz. 21. §-a szerint közvégrendeletet közjegyző előtt az 1874. évi XXXV. tcz.-ben előirt módon lehet tenni, a közvégrendeletek alaki érvényessége tehát az utóbb idézett, és nem az 1876. évi XVI. tcz. rendelkezése alapján Ítélendő meg. Az 1874. évi XXXV. tcz. 82. §-a csak azt kívánja meg, hogy a végrendelkezés ügymenetének egész tartama alatt két tanú, vagy egy másik közjegyző folyton jelen legyen, az alkalmazott tanuk személyi kellékeit pedig a 70. és 72. § ok írják elő. Az 1874. évi XXXV. tcz. 70. §-ának vagylagos rendelkezéséből az következik, hogy az eljáró kir. közjegyző az előtte ismeretlen ügyfél személyazonosságáról nemcsak előtte ismert két tanú bizonyságából, hanem egyéb teljes hitelt érdemlő adatokból is meggyőződést szerezhet magának, amelyből viszont az következik, hogy a kir. közjegyző által felvett végrendelet ügyleti tanúinak a végrendelkezőt személyesen ismerniök nem szükséges.