Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár, 291 alperes tehát jogosan tagadta meg annak ily értelemben való kiállítását s minthogy az udvari gang a szabályozási vonallal érintve nincs, joggal bocsátkozhatott az ezzel kapcsolatos átalakítási munkálatokba, annak daczára, hogy K. F. utján előbb azt a bejelentést teite, hogy ily körülmények közt inkább magától az építkezéstől is eláll. Igaz ugyan, hogy a rendőrmérnöki szemle megállapította, hogy alperes ezen átalakítási munkálatokon felül a régi boltozatot is leszedette, uj menyezetet rakatott, a sarki szobában két uj ablakot alkalmazott slb. Igaz az is, hogy a rendőri eljárás során alperes kiállította a B) alatti nyilatkozatot, melyben kijelenti saját és jogutódai nevében, hogy a R. utczai két szobának a szabályozási vonal által elvágandó épületrész után kisajátítás esetén kártalanítást nem igényel s igaz az is, hogy a két szobából az uj szabályozási vonal kisajátítás esetén 10 U-ölet levág ; figyelemmel azonban arra, hogy a városi főmérnök véleménye szerint az átalakítási munkálatok az erészben fennálló építési szabályoknak nemcsak megfelelnek, hanem, hogy a végzett munkálatok sem szerkezetileg, sem jövedelmezőség tekintetében az épületnek városrendezési szempontból való hosszasabb fenmaradását nem eredményezik ; figyelemmel arra, hogy a rendőrség a fenti vélemény alapján az építkezés befejezését megengedte; figyelemmel arra, hogy ily körülmények közt felperesnek az építkezési engedély megtagadása körüli egész magatartása arra enged jogos következtetést, hogy felperes ezzel azt akarta elérni, hogy alperest azon kényszerhelyzet elé állítja, hogy vagy kiadja a kívánt nyilatkozatot, vagy pedig a megkezdett átalakítási munkálatokat abbahagyni kénytelen; tekintettel arra, hogy felperesnek ez a magatartása jogtalan s erre jogellenes magatartásának folyományaként a rendőri eljárás során, tehát hatósági kényszer nyomása alatt kivett B) alatti nyilatkozat tartalmára sikerrel annál kevésbbé hivatkozhatik, mert az uj szabályozási vonal, mely az alperes telkéből 10 Cj-ölet elvág, még ezen építkezések idején sem volt felsőbb hatóságilag jóváhagyva s így ahhoz alkalmazkodni alperes ez időben még nem is tartozott; ugyanezért a kereset, mint alaptalan, el volt utasítandó. (1912 jan. 17. 440/912.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest annak tűrésére kötelezi, hogy az ingatlannak alperes nevén álló részére felperes azt a tulajdonjogi korlátozást jegyeztethesse fel, hogy a háznak azon részéért, mely a R. utczára néző két utczai szobából a szabályozási vonalon kivül esik, kisajátítás esetén alperesnek vagy telekkönyvi jogutódainak kártalanítást adni nem tartozik. 49*
