Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

292 Magánjogi Döntvénytár. indokok: Alperes 1906 július 29-én kérvényt adolt be alperes városi tanácsához, házában az udvari folyosó kibővítése czéljából szükséges építési engedély elnyerése végett, a kérvényhez csatolt nyilatkozatában azt a kötelező kijelentést tette, hogy a folyosó kibővítése által nyert uj épiikezésért kisajátítás esetén semmiféle kárpótlásra igényt nem tart. Alperes azt a tervbe vett építkezést, melyre halósági engedélyt nem nyert, nem foganatosította ugyan, de hatósági engedély nélkül házán a régi folyosó egy részének előszobává átalakításán, uj ablakok és ajtók alkalmazásán kívül két utczai szobában a régi boltozatot lebontotta s uj menyezetet alkalmazott, tehát oly lényeges szerkezeti átalakítást is létesített, melyhez az akkor érvényben volt építési szabályrendelet szerint is a városi tanács engedélyére volt szükség, melynek kieszközlése nélkül foganatosított építkezések pénzbirsággal büntethető kihágást képeztek s a körülményekhez képest rendőri uton lebonthatók is voltak. A kihágási eljárás megindittatván, tekintettel azonban arra, hogy az engedély nélküli építkezések szabályszerűen teljesittetlek, a kihágási eljárás beszüntettetelt s ennek ellenében alperes a B) alatti nyilatkozatot állította ki, melyben kölelezőleg kijelenti, hogy az épület két utczai szobájának a szabályozási vonal által elvágandó részéért kisajátítás esetén semminemű kárpótlást nem követel. Kétségtelen ugyan, hogy felperes város az építési engedély kiadását, ha az épület valamely szabályozási vonal által érintetik, egyoldalúan nem jogosult oly feltételhez kötni, hogy a tulajdonos a szabályozási vonalon kívül eső épületrészt kisajátítás esetén ingyen tartoznék átengedni, mert az ujabb városi építési szabályrendelet szerint is a törvényhatóság az építési engedélyt vagy megadja, vagy megtagadhatja ugyan, ez esetben azonban a kisajátítási eljárást egyidejűleg megindítani tartozik. Nincs azonban oly tiltó törvényes rendelkezés, mely a feleket eltérő megállapodás létesítésétől elzárná, minélfogva vizsgálandó volt, hogy a B) alatti nyilatkozat joghatályosan vagy csak a felperes által alperesre gyakorolt kényszer hatása alatt állíttatott- e ki? A kir tábla ugy találja, hogy alperes akkor, midőn a hatósági engedély nélkül foganatosított építkezés következtében ellene indított kihágási eljárás folyamán a kihágás megtorlásának és a saját szándékos mulasztásából eredhető kárának elhárítása czéljából állította ki a B) alatti nyilatkozatot, nem volt oly kényszerhelyzetben, melynél fogva a B) alattit érvényesnek tekinteni nem lehetne és pedig annál kevésbbé, mert alperes már előzően akkor