Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

290 Magánjogi Döntvénytár. pedig az építési engedély kiadását megtagadja, anélkül azonban, hogy egyben a kisajátítási törvény IV. fejezetében meghatározott eljárást megindítaná, oly magatartást tanusit, mely sem törvényben, sem szabályrendeletben nem leli indokát s ezzel jogellenes magatartásából folyó oly kényszerhelyzetet teremt, amelyre a telektulajdonos sikerrel hivalkozhatik annál is inkább, mert a kisajátítási törvény 21. § a értelmében az idézett tcz. 3. és 4. §-aiban megjelölt helyeken a telektulajdonosok az illetékes közhatóság által jóváhagyott építési szabályokat és szabályozási vonalakat betartani kötelesek; bizonyos azonban az is, amint az az uj építési szabályrendelet i. §-ából is kitűnik, hogy amennyiben a tervbe vett építkezés az építési szabályoknak egyébként megfelel, az építési engedélyt jogosan csakis a kisajátítási eljárás egyidejű megindítása mellett tagadhalja csak meg. A jogvitának ebből a szempontból való megítélése mellett most már csakis az a kérdés : forog-e fenn alperessel szemben olyan tény, mely az érvényesíteni kivánt szolgalmi jog megszerzésére egyébként alkalmas, amelyre tehát felperes jogokat alapithat? Erészben megállapítható, hogy alperes 1906 július 29-én, midőn még sem az uj szabályozási vonal, sem az uj építési szabályrendelet felsőbbhatóságilag még jóváhagyva nem volt, kérvényt intézett a város tanácsához, melyben házának a csatolt tervek szerinti átalakítását, illetve kibővítését kérte. Alperes a kérvény melletti, augusztus 1-én kelt nyilatkozatban kijelenti, hogy az udvari gangnak a terv szerinti kibővítése által nyert épületrészért az esetben, ha azt a városi tanács kisajátítaná, semmiféle költséget nem számit s arra igényt nem tart. Ez a nyilatkozat azonban a kereseti igény megállapítására nem alkalmas. Ugyanis eltekintve attól, hogy nincs törvény, sem szabályrendelet, amelynek alapján felperes jogosítva érezhetné magát arra, hogy a telektulajdonosoktól ilyen joglemondó nyilatkozatot igényelhessen s ezzel a kisajátítási törvény czélzata ellenére, annak 21. §-a által előirt kényszerkisajátitás alól szabadulhasson ; eltekintve attól is, hogy alperes az építési engedély megadását még oly időben kérte, amikor az uj épitési szabályok és az uj szabályozási vonal felsőbb hatóságilag jóváhagyva nem volt, az 1906 augusztus 1-én kelt nyilatkozat, valamint a főügyészi jelentés tartalmából kétségtelen, hogy alperes az okiratban lényegesen mástartalmu nyilatkozatot tett, mint amit tőle a t. főügyész utján a városi tanács kivánt, mert mig alperes nyilatkozata csak az udvari ganggal kapcsolatos építkezésekre vonatkozott, addig ezzel szemben felperes az összes építkezésekre kért alperestől megfelelő nyilatkozatot, amihez pedig a fentiek szerint joga nem volt;