Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 263 volna, mégis, miután ennek ellenkezője kizárva nincs, ennélfogva, ha felperes a bizonyítékok kiegészitéséül a megítélt pótesküt leteszi, a törvényszék azt veszi bizonyítottnak, hogy felperes a házasság tartama, de a különélés ideje alatt született kiskorú gyermekek fogamzási időszakában az elsőrendű alperessel nemileg nem közösült, ezeket nem ő nemzette s igy törvénytelen származásúak. Minthogy azon esetben, ha több gyermek törvénytelen származásának a megállapítását szorgalmazzák s a felperesnek póteskü ítéltetik, a bírói gyakorlat szerint a legelső gyermek születésétől visszafelé számított 300 nap és az utolsó gyermek születését megelőző 182 nap veendő számításba s a póteskü egységesen Ítélendő meg, ennélfogva a megítélt pótesküt ennek a bírói gyakorlatnál megfelelően kellett szövegezni. (1910 október 20. 49,096/910.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja azzal a változtatással, hogy felperes a pólesküt arra tartozik letenni: 1. hogy volt nejével 1906 szept. 7-től 1907 január 3-ig, a két határnap beszámításával nemileg nem közösült, ez esetben az 1907 július 3-án született M.-át; 2. hogy volt nejével 1908 szeptember 2-lől deczember 28-ig, a két határnap beszámításával nemileg nem közösült, ez esetben az 1909 június 28-án született R.-t törvénytelen származásúnak mondja ki. indokok: A házasság fennállása alatt született minden gyermekre nézve a törvényes születés vélelme állván lenn, ezzel szemben az, akinek a születés törvénytelenségének kimondását illető kereseti joga van, bizonyítani tartozik, hogy a törvényleien származás alapját képező nemzés nem a törvényes férjtől ered; minthogy több gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti perben a kereseti joggal fellépő személy nem zárható el attól, hogy több gyermek közül egyiket vagy másikat törvényes származásúnak is tarthasson, ami előfordulhat az esetben, ha a házassági együttélés ismételten megszakittatott s a feleség ezen megszakítás ideje alatt idegen férfival házasságon kivül nemileg közösült; minthogy a fogamzással járó minden nemzés külön képez jogalapitó tényt s ennek következményeiért csak az felelős, aki a nemi közösülést végrehajtotta ; minthogy az igazsággal nem volna összeegyeztethető, hogyha a férj az összes születésekre nézve megítélt egy összefoglaló esküt le nem tehetné azért, mert a több gyermek közül esetleg egy a vele való közösülésből származik, a többi mégis törvényes maradjon, és mert ha a különélő nővel való időközi közösülés folytán az ezt megelőzően netalán született gyermekekre nézve a megbocsátás vélelmét meg is lehetne állapítani, ez az életközösség megszakítása után a házasságon kívüli nemzésből származó későbbi gyermekre semmi-