Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

264 Magánjogi Döntvénytár. esetre sem (erjedhet ki: ennélfogva a gyermekek mindegyikéi illető nemi közösülés tényére nézve külön-külön kellett az esküt megítélni. (1911 június 1. 5436/910.) A kir. Ouria : A másodbiróság ítéletét helybenhagyja, azzai a változtatással, hogy a póteskü szövegére nézve az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. indokok: A gyermekek törvénytelen származásának kimondására nézve a kir. Curia a másodbiróság Ítéletében felhívott indokokat, a póteskü szövegére nézve pedig a másodbiróság indokolásával szemben az elsőbiróság által felhozott indokokat fogadja el. = V. ö. Magánjogi Dtár I. 42, 92., 165., 191., 215., III. ISI., 157 IV. 41., 42., 62., 178., 183., 220., 234., V. 156., 227., VI. 181., VII. 33. sz, esetekkel és jegyzeteikkel. 173. A törvényes házasságban élő nőt férje után özvegyi jog illeti, ha hitveslársi kötelessége ellen súlyosan nem vétett s igy az özvegyi jogra érdejntelenné nem vált. Özvegyi jog illeti tehát azt a nőt is, aki férjével ennek halála idejében együtt nem ét ugyan, de a különélésre nem ő adott okot. — Ha hagyaték nem maradt, mert a férj még életében vagyonát harmadik személyre ingyenesen átruházta, az özvegynek arra van igénye, hogy az ajándékozott vagyon értéke erejéig az őt évenkint illető özvegyi jog pénzbeli egyenértékét, esetleg annak a tőkének évi törvényes kamatát követelhesse, mely az ajándékozott vagyonból az özvegyet illető hányad pénzbeli egyenértékének megfelel. (Curia 1913 június 3. 5775/912. sz. a. I. p t.). A budapesti kir. tábla: Alpereseket arra kötelezi, hogy felperesnek özvegyi jog fejében özvegysége tartamára, évenkint előre fizetendő 175 K-t űzessenek. Indokok: A törvényes házasságban élő nőt lérje után özvegyi jog illeti, ha bitvestársi kötelessége ellen súlyosan nem vétett s> igy az özvegyi jogra érdemtelenné nem vált.